Hatvan éve fedezték fel azt a szívveréshez hasonló, ritmusos rezgést, amit a kutatók azóta sem tudnak, hogy mi is pontosan. 1960-ban szeizmológusok észrevették, hogy a műszereik 26 másodpercenként ismétlődő mikro-földrengést mutatnak.
Ennél is érdekesebb, hogy a jelenség az egész bolygón érzékelhető, és a Föld szinte egyszerre „dobban" félpercenként.
Ugyan romantikus lehet a bolygó szívverésének vizionálni a pulzálást, de ennél léteznek ésszerűbb magyarázatok is – bár a tudósok azóta sem tudnak biztos választ adni rá.
Az ismétlődő rezgés ugyan a világ minden pontján érzékelhető – szezonálisan hol erősebben, hol gyengébben –, de minimális eltéréssel. Így nem volt nehéz feltételezni, hogy mindennek van egy „központja", ahol a pulzálás kezdetét veszi, majd ahogy villámlás és a mennydörgés hangjának kapcsolata, úgy a rezgés is késéssel érkezik meg a Föld további pontjaira.
A tudósok innen már egyszerűen kiszámolták, hogy a pulzálás forrása az Atlanti-óceánból, valahol Nyugat-Afrika környékétől nem messze, a Guineai-öbölben található. Jó hír, hogy mindez kiderült, de a dolog érdekessége, hogy a környéken
szó szerint nincs semmi érdekes, ami magyarázná a ritmusos rezgéseket.
Leszámítva az Egyenlítő és a nullás hosszúsági kör kereszteződését.
Mint a Telex cikkéből kiderül, a kutatók két nem bizonyított teóriával álltak elő. Az egyik az óceán hullámzása: a partnak csapódó hullámok rezonanciát kelthetnek, aminek hatására a berezonáló tektonikai lemez is ütemesen lüktet. Itt nyitott kérdés, hogy miért pont ezen a helyszínen történik mindez, úgy, hogy az egész bolygó érzi a hullámok pulzálást. Feltételezések szerint, lehet, hogy a térség geológiai-tektonikai felépítése az ok.
A másik elmélet szerint a vulkáni aktivitás a kiváltója a „szívdobbanásnak": a közelben található egy vulkán São Tomé szigetén, amely 36 ezer éve nem tört ki, de ettől függetlenül a térség mélyében aktívan dúl az aktivitása. Ezt a teóriát magyarázhatja az is, hogy a Japánban aktív Aso vulkánnál is megfigyeltek hasonló – de jóval kisebb – pulzálást.
