Egészen érdekes kutatás készült, ami alapján egyáltalán nem mindegy, hogy mikor közlik velünk, hogy amit olvastunk, az hazugság.
Napjainkban hatalmas problémát jelent az interneten terjengő hamis információk garmadája, ráadásul azoknak se könnyű, akiknek az a feladata, hogy jelezzék, ha egy állítás hamis. A legtöbben ugyanis csak egy szalagcímet olvasnak általában, amiből levonnak egy gyors következtetést, beillesztve saját narratívájukba, aztán görgetnek is tovább. Ezen a ponton pedig nehéz meggyőzni már bárkit is, hogy téves állításokat olvasott.
A MIT kutatói elvégeztek egy kísérletet ennek kapcsán, amiből kiderült, hogy egyáltalán nem mindegy az időzítés, hogy mikor szólnak nekünk, hogy valótlanságokat olvastunk. A tanulmányhoz 2.683 önkéntesnek mutattak 18 igaz és 18 cáfolt szalagcímet.
Négy csoportra voltak osztva, először az egyik csoport nem látott a címek előtt, közben, vagy jelzést rá, hogy hamis állításokat tartalmazna, míg a maradék három csoport igen. Mindenkinek értékelnie kellett, hogy amit látott, az szerinte igaz vagy hamis volt, később aztán megismételték mindezt, de akkor már egyik csoport sem kapott egyáltalán információt az cikkek valóságtartalmáról.
Amikor a szalagcím előtt jelezték, hogy valami kamu, akkor 5,7 százalékkal csökkent a tévedések száma. Amikor a cím felolvasása közben jelezték, hogy hamis, az 8,6 százalékkal csökkentette a tévedések számát. A leghatásosabb módszernek viszont utána bizonyult jelezni, ezekben az esetekben ugyanis 25,3 százalékkal több helyes válasz érkezett be. Vagyis a legjobb módja a hamis információ terjedésének, ha olvasás után jelzik nekünk, ha valami nem igaz, írja a Big Think.
