Az Ipsos által elvégzett közel 19.000 válaszadói interjú tanulságai alapján még mindig a televízió az elsőszámú hírforrás világszinten

A 27 országos nemzetközi kutatás következtetései szerint a második helyen a közösségi média található, míg a print és a rádió együttes elérése csak közelíti a harmadik legfontosabb forrást, az online hírportálokat. A napi rendszerességű híroldal látogatásban Magyarország világelső, a fizetős hírek fogyasztása tekintetében ugyanakkor a legutolsók között szerepelünk a listán.

A globális kutatócég egyedi tanulmánya azzal a meglepő eredménnyel indít, hogy míg a világ 5 felnőtt állampolgára közül 4 megbizonyosodik abban, hogy az általa fogyasztott hírek megbízható forrásból származnak, a közvélekedés szerint az átlag lakosság mindössze 30%-a képes csak megkülönböztetni a valódi híreket az álhírektől.

Hírforrások megbízhatósága

Ipsos, Trust Misplaced

A magyar felnőtt lakosság meggyőződése, hogy átlát a hamis híreken, nem vezetheti meg a fake news jelensége – míg polgártársaiból nem igazán nézi ki ennek képességét.

– összegezte Kovács Balázs, az Ipsos médiakutatási vezetője.

A valós és hamis hírek megkülönböztetésének vélt képessége

Gyakorlatban a magyarok 72%-a ellenőrzi a forrás hitelességét rendszeresen vagy legalább alkalomszerűen, amely jelentősen elmarad a világátlagtól (82%). Míg a világ lakosságának fele számára alapvető rutin az igazságteszt, hazánkban ez csupán a lakosság harmadára igaz (49% és 36%).

Egytizednyi tömeg egyáltalán nem bizonyosodik meg a hírek igazságtartalmáról, ezzel Magyarország lakossága – a törökökkel egyetemben – a legnagyobb felületet adja a fake news terjedésének.

A fentiekkel párhuzamosan Magyarországon a világátlaggal megegyező mértékben van szabad hozzáférés a megbízható hírekhez:

Itthon 65% úgy véli, hogy ha keresi, talál hiteles forrást, és 12% gondolja azt, hogy nincs objektív tájékoztatás az országban.

– fejti ki a szakember.

A mért 27 nemzet közül a magyar lakosság hisz legkevésbé abban, hogy országon kívüli erők (más országok) próbálnák félretájékoztatni, manipulálni a hazai közvéleményt: 37% utasítja el ennek lehetőségét, szemben a 17%-os globális értékkel. E tekintetben az Egyesült Államokban és Törökországban mérhető a legnagyobb félelem.

Az átfogó kutatás kiterjedt a médiatípusok, mint hírforrások megbízhatóságának vizsgálatára is. A televízió domináns szerepe világszinten is veszélyben van, a közösségi média mára valós kihívójává vált.

Hírforrások használati gyakorisága

Míg például Kanadában a felnőttek 14%-a már egyáltalán nem követi a tévéhíreket, és csak 58% fogyaszt tévés hírtartalmat legalább heti három alkalommal, India, Olaszország, Japán, Spanyolország és Törökország lakossága kiemelkedő arányban informálódik ezen a módon (86-88%). A Magyarországon mért gyakoriságok a globális értékeknek megfelelőek a televíziót tekintve (72%), ugyanakkor jóval a világátlag felett vannak a rádió (48%) és online hírportálok (76%), mint hírforrás alkalmazását nézve.

A médiahasználat részleteit vizsgálva további érdekességek kerültek napvilágra, mely szerint bár világelsők vagyunk napi szintű online hírfogyasztásban, a fizetős tartalmak olvasása tekintetében a legutolsók között lehet említeni a magyar lakosságot. Elvárjuk, hogy ingyenes legyen a tartalom, ugyanakkor az online hirdetéseket sem igazán toleráljuk.

Az ingyenes (legalábbis nem direkt módon megfizetett) hírekre természetesen nem csak hazánkban van nagy igény, a világátlag 67%-hoz képest a magyar 79%-os érték mégis kimagasló. Míg a globális lakosság 27%-a hajlandó fizetni a hírekért, Magyarországon ez az arány 23%. A hazai lakosság közel kétharmada igyekszik kerülni az online hirdetéseket, ugyanakkor csak mintegy egyharmad használ e célból hirdetésblokkolót (mindkét szám megfelel a 27 országban felvett világátlagnak).

(Ipsos)


Friss

Így kaphatunk karácsonyi ajándékot a világ bármely pontjáról

A mikulás – vagy jézuska – talán valóban létezik, ha nem is úgy, ahogy azt elsőre gondolnánk. Mégis, van egy módja annak, hogy a világ túlsó végéről kapjunk olyan ajándékot, amelyre valószínűleg nem is hittük, hogy vágyunk.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A figyelmetekbe ajánljuk