Bizonyára valamennyien tapasztaltuk már, hogy hideg, téli reggeleken, sokkal nehezebben mászunk ki az ágyunkból. Bár ezt a legtöbben a sokakat érintő téli depresszió egyik tünetének tekintik, a Northwestern Egyetem kutatói rájöttek, valami más áll a háttérben.


A vizsgálatot végző neurológusok muslicák megfigyelésével szerettek volna rájönni, hogy miért annyira nehéz felébrednünk hideg, sötétebb napokon – olvasható a EurekAlerten közzétett sajtóközleményben. Az apró bogarak agyában felfedeztek egy úgynevezett „hőmérő idegkört", melynek funkciója az éberségért és ébredésért felelős agyi aktivitás gátlása akkor, ha a hőmérséklet a számunkra ideális mennyiség alá esik.

„Ez segít megérteni – mind a muslicáknál, mind az embereknél -, miért olyan nehéz felkelni a téli reggeleken. A muslicák viselkedését tanulmányozva jobban megérthetjük, hogyan és miért olyan kritikus a hőmérséklet az alvás szabályozása szempontjából" – mondta a kutatásban résztvevő egyik professzor, Marco Gallio.

A muslicák hidegérzékelő receptorai a csápjaik végén található, mely 25 Celsius-fok alatt lép funkcióba. A tudósok követték a vizsgálat során azonosított neuronok jeleit egészen egy kis csoport agyi idegsejtig. Erről megállapították, hogy egy nagyobb rendszer részei, mely az alvás és aktivitás ritmusát szabályozza. Amennyiben a hideget érzékelő idegsejtek aktívak, az általában reggel aktívan működő célsejtek szimplán leállnak.

A kutatók szerint eredményeik megmagyarázhatják, miért esik nehezünkre téli reggeleken felkelni, hiszen az ember a muslicákhoz hasonlóan reagál minden olyan külső behatásra – fény, hőmérséklet, zajok -, ami befolyással van a cirkadián ritmusunkra, vagyis szervezetünk biológiai órája.

Friss

A koronavírus miatt több millió védőoltás került veszélybe

Az UNICEF munkatársai arra hívják fel a figyelmet, hogy a koronavírus járvány miatt idén sokkal több csecsemő nélkülözheti a legalapvetőbb védőoltásokat világszerte, mert nincs rá elég pénz.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A figyelmetekbe ajánljuk