A Hamu és Gyémánt magazin téli lapszámába rendhagyó időkapszulát készítettünk a 2020-as évről öt közéleti szereplő segítéségével. Dr. Zacher Gábor orvos, toxikológussal a számára fontos tárgyak mellett a járványhelyzetről beszélgettünk, valamint tippeket kaptunk tőle arra is, hogyan vészelhetjük át a még hátralevő hideg heteket és a bezárkózást.
Hogy viseli a bezártságot? Több időt töltött az elmúlt egy évben az otthonában, vagy inkább a kórházban való munkaideje nőtt meg jelentősen?
Most, ha lehet, még többet dolgozom, úgyhogy nekem nem igazán van gondom az otthonléttel. Számomra nem az a kérdés, hogy hogyan vészeljem át ezt az időszakot, vagy hogy ne unatkozzak a bezártságban, sokkal inkább az a nehéz, hogy a pihenésre is találjak időt. Az elmúlt hónapokban nem voltak ritkák a 30 órás ügyeletek – egyszerűen szükség van az orvosokra, egészségügyi dolgozókra. Most nem a dumálás, hanem a meló ideje van: helyt kell állni ebben a helyzetben.
Napi szinten covidos betegek közt mozog. Saját magát mennyire félti a vírustól?
Korábban sosem aggódtam magam miatt, de tavaly mégis felmerült bennem, hogy én is hatvanéves vagyok már, és mennyiben veszélyes rám nézve ez az egész. Nincs semmilyen krónikus betegségem, nem vagyok elhízva, szerintem a koromhoz képest egész jó az erőnlétem – de néha azért eszembe jutott az elmúlt hónapokban, hogy „a franc egye meg, ebbe bele lehet halni". Utána mindig azzal nyugtattam magam, hogy ahol dolgozom, ott legalább tudjuk, hogy covidos betegekkel állunk szemben, és az elővigyázatosság miatt itt a legkisebb a valószínűsége, hogy elkaphatom a betegséget. Egy zsiliprendszeren keresztül megyek be, ahol tetőtől talpig beöltözünk: minden védőruhát felveszünk magunkra, amit el tud képzelni az ember. Kifele pedig ezeket leveszem, nem ebben flangálok utána az utcán. Most pedig, hogy egészségügyi dolgozóként már megkaptam a második oltást is, ebből a szempontból javult a helyzet.
Mit tud javasolni másoknak, mi segíthet ebben az időszakban?
Hogy az emberek hogyan tudják ezt átvészelni? Az a baj, hogy stresszhelyzetnek vagyunk kitéve, és senki nem szeret tartósan stresszben lenni. Érdekes volt, hogy a fiataloknál is megjelent a szorongás – nem elsősorban saját magukat féltették, hanem a szüleiket, nagyszüleiket, akik a veszélyeztetettebb korosztályokba tartoznak. Ez természetes, hogy meg tudja mételyezni az embert.
Én azt javaslom, hogy próbáljon mindenki találni magának olyan elfoglaltságot, amivel ki tudja tölteni a saját napjait. Olvasson könyveket, hallgasson zenét, nézzen filmeket és sorozatokat, keressen új hobbikat. Ami még fontos, hogy figyeljünk oda egymásra. Sajnos könnyen bele lehet futni ilyenkor a függőségekbe – pontosan azért, mert ezek tökéletes látszatmegoldást jelentenek a problémára. A kézmosásról, maszkviselésről sokat lehet olvasni, de sajnos olyan hír kevesebb van, ami arról szól, hogy hogyan tudják az emberek lélekben átvészelni a dolgot. Nincs univerzális tanács vagy biztos recept, viszont mindenkit biztatni tudok arra, hogy próbálja meg kibírni ezt az időszakot. Nem egyszerű, de túl kell esnünk rajta, a megoldást pedig a vakcina és a minél nagyobb átoltottság jelenti majd.
Mi az, amit megtanult a társadalom az elmúlt közel egy év alatt, mióta együtt élünk a vírussal?
Egy nagyon fontos dolgot megtanultunk Európában: hogy ki vagyunk téve ennek a fenyegetésnek. Legutóbb száz éve volt hasonlóan nagyszabású járványhelyzet a spanyolnáthával, amiről történelmi dokumentumokat találhatunk, de ma már nincs köztünk olyan ember, aki felnőttként élte volna át azt a járványt. Dacára annak, hogy az egészségügy azóta nagyon sokat fejlődött, és így jobb esélyeink vannak, mint száz évvel ezelőtt, a spanyolnátha idején, mégis ki vagyunk téve ilyenfajta betegségeknek.Mi volt a legjobb és legrosszabb dolog, ami Önnel 2020-ban történt?
Talán a legrosszabb az volt, hogy augusztus elejétől október végéig nem tudtam futni egy térdsérülés miatt. A mozgás hiánya miatt nem éreztem magam embernek. Amikor a műtétem után először elmentünk futni, a feleségem óvó tekintete mellett mindössze 4 kilométer volt engedélyezve. Lefutottuk a távot, fájt mindenem, izomlázam volt utána, de végre újra embernek éreztem magam. A pozitívumok is ahhoz kapcsolódnak, hogy újra tudok sportolni, hiszen ez nagyon fontos része az életemnek.
Öt év távlatából mik lesznek a legerősebb emlékei a tavalyi évről?
Egyértelműen maga a járvány. Ha megkérdezném Öntől, hogy mit csinált, amikor leomlottak az Ikertornyak, emlékezne rá?
Persze. A Hamu és Gyémánt magazin őszi lapszámában volt is egy cikkünk a Vakuemlékekről, ami éppen erről a jelenségről szólt: olyan kollektív emlékekről, amelyek sorsfordító erejűek.
Tisztán emlékszem, hogy 2001. szeptember 11-én autóval utaztunk haza Párizsból, hátul a fiam ült a gyerekülésben, mellettem az akkori feleségem. Átjöttünk a határon, felhívtam a kollégámat a kórházban, aki helyettesített, amíg szabadságon voltam, és kérdeztem tőle, hogy mi újság. Annyit válaszolt, hogy: „megtámadták Amerikát". Kérdeztem tőle, hogy miről beszél, és akkor kapcsoltuk be a rádiót, hallgattuk a híreket, és az első sokk után is követtük az eseményeket.
A 2020-2021-es évből biztosan a járvány fog beégni, és pontosan úgy, ahogy szeptember 11. nyomot hagyott, ugyanúgy ez is nyomot fog hagyni az emberekben, és emlékezni fognak arra, amikor először jelent meg a vírus Európában, majd Magyarországon. Remélem, pár év távlatából már túl leszünk rajta, és csak emlék lesz már ez az időszak.
Kihívásokról és sikerekről, a lét elviselhetetlen nehézségéről és könnyűségéről, a törékeny egyensúly megtalálásáról beszélgettünk öt ismert közéleti szereplővel az évzárás és az évkezdés apropójából. Babos Tímea, Jókuti András, Ott Anna, Szalóki Ági és Dr. Zacher Gábor a számukra legfontosabb tárgyakat helyezték el rendhagyó időkapszulánkban.
Dr. Zacher Gábor számára 2020-ban az öt legfontosabb tárgy a futócipője, egy Ivan and the Parazol setlist, a Liquid Cocaine sör, egy Boldóczki Gábor-lemez és a fia Templom a templomban TDK-munkája volt. Hogy miért? A tárgyakhoz kapcsolódó történeteket és a teljes képet megtalálod a Hamu és Gyémánt magazin aktuális lapszámában.
A magazin megvásárolható a kiemelt újságárusoknál, illetve megrendelhető és előfizethető közvetlenül a kiadótól és digitális változatban is beszerezhető.
