Forrás: Hamu és Gyémánt

Mik azok a vakuemlékek? Mutatjuk!

Mit viseltünk, amikor megszakították a Kacsameséket, honnan értesültünk a csernobili atomkatasztrófáról, kivel néztük a 911-es merényletek híradásait?


Ha elég idősek vagyunk, tudjuk a választ, mégpedig azért, mert a jelentős, illetve megrázó események belevájják magukat a közös emlékezetünkbe. Hat vakuemléket idéztünk fel a Hamu és Gyémánt magazin aktuális lapszámában. Ebből mutatunk most egyet.

A csernobili atomkatasztrófa

1986 tavaszán titkon besettenkedett az emberek életébe egy láthatatlan ellenség: a sugárszennyezés. Április 26-án az észak-ukrajnai Csernobil városa melletti atomerőműben robbanás történt, a világ azonban nem értesült rögtön a veszélyről. Először a svédek kezdték észlelni a radioaktív felhőket, majd a méréseik igazolták a már sejtett atomkatasztrófát.

Ennek ellenére a Szovjetunióban (és a „baráti államokban") kezdetben elhallgatták az életveszélyes sugárfertőzést. 28-án este a Magyar Rádióban a BBC-re hivatkozva hírt adtak a történtekről, másnap viszont letiltották az adást, s a lakosság érdemi tájékoztatását májusig halogatták.

A hivatalosan be nem jelentett hír persze gyorsan terjedt, s az élelmiszerekbe beépülő káros anyagok miatt a konyhakerti zöldségek és gyümölcsök fogyasztása hamar visszaesett. Sokak számára épp ez a közös emlék: nem volt szabad salátát enni.

A tágabb posztszovjet térség (Ukrajna, Fehéroroszország vagy Oroszország) mindenesetre máig megszenvedi a katasztrófa utóhatásait. Csernobil fizikai és lelki értelemben is tartós trauma maradt.

Nem jó, hanem tragikus

Később számos dokumentumfilm, legutóbb pedig az HBO díjnyertes sorozata rekonstruálta a tragédiát és tipikusan szovjet „kezelését". Ám mindez már nem segíthetett azokon a tömegeken, amelyek áldozatul estek a nukleáris balesetnek – ezért is vált ki máig sok helyütt tiltakozást az atomenergia használata.

Az sem lehetett véletlen, hogy Mihail Gorbacsov – az akkortájt még az omladozó szovjet rendszer utolsó elnöke – utóbb egy nyugati újságírónak így vallott: „Csernobil volt talán a Szovjetunió öt évvel később bekövetkezett összeomlásának igazi kiváltó oka."

Kíváncsi vagy a folytatásra és a további vakuemlékekre? A teljes cikk a Hamu és Gyémánt aktuális lapszámában jelent meg. A magazin megvásárolható a kiemelt újságárusoknál, illetve megrendelhető és előfizethető közvetlenül a kiadótól és digitális változatban is beszerezhető.

Szöveg: Benda László

Friss

MIT

Olyan arcmaszkot terveznek, ami elpusztítja a koronavírust

A hagyományos arcmaszkok ugyan hatékonynak bizonyultak a koronavírus terjedésének mérséklésében és csökkentik a fertőzés kockázatát, azonban nem nyújt száz százalékos védelmet. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói azonban egy lépéssel többet szeretne: olyan maszkot, ami inaktiválja a vírusokat.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A figyelmetekbe ajánljuk