aerial photo of city

300 éve cunami árasztotta el Chilét, de eddig senki nem tudta

Chile déli-középső partvidéke sokkal érzékenyebb lehet a szökőárakra, mint azt a történelmi feljegyzések sugallják.


A Chaihuín árapály mocsarai között végzett geológiai kutatások feltárták egy 1737-ben a szárazföldre csapódott hosszú, magas vízfal lezuhanását. A korabeli írásos dokumentumok azonban nem írnak le ilyen hullámot. Vannak feljegyzések arról, hogy 1737-ben földrengés volt a területen, de ezekben a feljegyzésekben semmi nem utal arra, hogy az cunamit generált volna.

Ez probléma, mert azt sugallja, hogy a jövőbeni cunami-előrejelzéseink téves számításon alapulnak. Ahelyett, hogy 280 évente egyszer ismétlődnének, akár 130 évente egyszer is bekövetkezhetnek olyan földrengések, amelyek cunamit okozhatnak. Ahhoz, hogy jobb képet kapjunk arról, hogy mi és mikor történhet a jövőben, össze kell hasonlítanunk a történelmi feljegyzéseket a közvetlen geológiai bizonyítékokkal.

A felfedezés alapja a Chile déli partvidékén fekvő Valdivia közelében található történelmi város, Valdivia közelében talált üledékrétegek, amelyet 1960-ban egy hatalmas, 9,5-es erősségű földrengés rázott meg. Ez a földrengés végül halálos cunamit váltott ki, amely mintegy 25 méter magasan csapott le a chilei partokra, miközben Japán, a Fülöp-szigetek, Új-Zéland és Hawaii partjait is sújtotta.

Írásos feljegyzések szerint 1837-ben és 1575-ben Valdivia közelében történt földrengéseket cunami követte, de az 1737-es földrengésnek valamiért nem volt megfelelő hulláma. A múltban a kutatók ezt a hiányzó cunamit azzal magyarázták, hogy az 1737-es földrengést nem a tenger, hanem a szárazföld alatt lévő két tektonikus lemez közötti mélyreható törés okozta. Amikor azonban a kutatók elemezték a Chaihuínban talált üledéket és egysejtű algákat, bizonyítékot találtak arra, hogy a cunami elöntötte a szárazföldet.

(Forrás: ScienceAlert)


A figyelmetekbe ajánljuk