A Nap körül keringő aszteroidapár kevesebb mint 300 évvel ezelőtt alakult ki, derült ki egy új tanulmányból. Ezzel a Naprendszerben valaha felfedezett legfiatalabb aszteroidapárnak számítanak, mégpedig tízszeresével.
A felfedezés többet elárulhat arról, hogy az aszteroidák hogyan omlanak össze, miközben néhány érdekes új kérdést is felvet Amikor a Naprendszer egy óriási gáz- és porfelhő sűrű csomójából alakult ki, ami nem épült be bolygókba vagy a Napba, az végül egyszerűen törmelékként lebegett körülöttünk: üstökösök, aszteroidák, mindenféle ropogós anyag. Úgy gondolják, hogy ezek az égitestek már a világunk kialakulása előtti idők óta sodródnak. Sőt, a csillagászok szerint az olyan kőzetbolygók, mint a Föld, a Vénusz, a Mars és a Merkúr, ilyen testek halmozódó halmazaiból alakultak ki.
Ez teszi az aszteroidákat tudományosan érdekes objektumokká; nem csupán a korai Naprendszer összetételéről tartalmaznak információkat, de talán ezekből az építőelemekből alakult ki maga a világunk is. Az is érdekes, hogyan változnak az idő múlásával, mivel ez az információ segíthet értelmezni az általunk vizsgált aszteroidákat. És segíthet az aszteroidák jövőbeli viselkedésének előrejelzésében, ami elég fontos egy olyan törékeny világ számára, amelynek egész ökoszisztémájának szerkezetét eltörölheti egy űrsziklával való ütközés. Kiderült, hogy a két objektum közül a nagyobbik körülbelül egy kilométer átmérőjű, a másik pedig körülbelül fele ekkora.
A két kőzetnek nagyon hasonlóak a felszíni jellemzői, ami arra utal, hogy összetételüket tekintve is nagyon hasonlóak. Az objektumok eredetének nyomon követéséhez a kutatók a megfigyeléseket modellezéssel kombinálták. Ezekből kiderült, hogy a páros mindössze 270 évvel ezelőtt vált el egy nagyobb szülő égitesttől. Az aszteroidapárok többsége valószínűleg forgási hasadás eredménye. Ilyenkor egy lazán kötött aszteroida olyan gyorsan forog, hogy elkezd szétesni. Az anyatestről leomló törmelék aztán egy kisebb objektumot alkot.
Itt kezdődnek a kérdések. Más beavatkozás nélkül a 2019 PR2 és a 2019 QR6 nevű két új aszteroida konfigurációjának vannak olyan tulajdonságai, amelyek kialakulásához 270 évnél hosszabb időre lett volna szükség. A kutatócsoport újra megpróbálta modellezni az objektumot, és azt találták, hogy ez az ellentmondás feloldható lenne, ha az anyatest egy üstökös lenne, amelynek kiáramlása a két aszteroidát a helyére tudná tolni. Ez azonban szintén kérdéseket vet fel. A 2019 PR2 és a 2019 QR6 közelibb megfigyelésére 2033-ban lesz alkalom, akkor majd remélhetőleg több válasz lesz ezekre a kérdésekre.
(Forrás: ScienceAlert)
