Lassan egy éve az arcmaszkok már a mindennapjaink részévé vált, és a közeljövőben ez valószínűleg így is fog maradni. Míg korábban a kórházakban és a filmekben találkoztuk velük, ma már el sem indulunk úgy otthonról, hogy ne vinnénk magunkkal egyet.
E.P. Vicenzi/Smithsonian's Museum Conservation Institute and NIST
A tömegközlekedésen vagy a boltokban szinte az egész világon kötelező hordani, hiszen bizonyítottan csökkenti a megfertőzés lehetőségét. De hiába mutatta ki számos kutatás, hogy hatékony védekezési eszköz a koronavírus ellen, a mai napig sokan kételkednek a hatékonyságában. Tény, hogy nem a legkényelmesebb hordani és sokszor macerával jár, de hatákonyságukat most egy látványos albumban prezentálta az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézete (NIST).
E.P. Vicenzi/Smithsonian's Museum Conservation Institute and NIST
A képeket elektronmikroszkóppal készítették, amivel még a sejteken belüli részletek is pontosan megfigyelhetők.
A felvételeken jól kivehető az arcmaszkok felépítése: rengeteg szálból, számtalan átfonódással (oldalsó irányban is) egy erős és zárt réteget képeznek. Ez a többféle, zárt réteg képes megakadályozni, hogy az ennél nagyobb vírusdarabkák, töltött cseppek és részecskék (úgynevezett aeroszolok – a szerk.) a levegőbe vándorolva más szervezetbe jusson. Lényegében megtapadnak a szöveten, és a rostok között nem képesek átjutni az akadály miatt.
NIST kutatói a képek alapján azt is megállapították, hogy a pamutból készült maszkok a leghatékonyabbak a mindennapokra.
