Az izraeli Ben-Gurion Egyetem kutatócsoport tanulmánya elsőre feleslegesnek is tűnhet, de a tanulmánnyal az általános navigációs képességeket térképezték fel. Konkrétabban arra voltak kíváncsiak, hogy az aranyhalak más élőlényekhez hasonlóan képesek-e a tartományátviteli módszertan alkalmazására, amelynek során egy élőlény egy navigációs készségkészletet többféle környezetben is alkalmaz.
Hogy ezt kiderítsék, építettek egy halak által működtetett járművet (FOV): egy kerekes vázra szerelt kis akváriumot. A csapat a FOV-ot egy rúdra szerelt kamerával, processzorral és egy LIDAR-rendszerrel (lézer alapú távérzékelés) is felszerelte, amely a tartályban lévő halakra irányult.
The fish were tasked to \u201cdrive\u201d the vehicle towards a visual target in the terrestrial environment, which was observable through the walls of the tank. Indeed, the goldfish were able to explore the terrestrial environment, all while avoiding dead-ends and correcting inaccuracies.pic.twitter.com/RxPuzFbxkE— Ronen Segev (@Ronen Segev) 1641191316
A LIDAR-t és a kamerát arra használták, hogy meghatározzák, hol van a hal a tartályban, merre mozog, és hol van a tartály a környezetéhez képest. A processzor az adatok alapján döntötte el, hogy milyen irányba kell mozgatni a FOV-ot. Amikor a teszthal egy célpontra mutatott, a FOV abba az irányba hajtott.
A kutatók ezután hagyták, hogy a halak véletlenszerűen kanyarogjanak a kis akváriumukban, és megfigyelték, milyen hatással vannak a cselekedeteik a FOV mozgására. Ezután célpontot határoztak meg a halaknak: ha elérték valamelyiket, a halak jutalomfalatot kaptak.
Idővel a kutatók úgy találták, hogy a halak megértették, hogy cselekedeteik a kívánt módon befolyásolhatják a FOV mozgását, ami végül az ízletes jutalomhoz vezet.
A kutatás végül arra jutott, hogy a halaknak nem okozott gondot az alkalmazkodás; még a nehezítő körülmények között is egyenesen a jutalmuk felé hajtottak.
