A középkori Angliában finoman szólva is népszerű állat volt az angolna. Ez olyannyira igaz, hogy még az adózási törvényeket is befolyásolták.
Dr. John Wyatt Greenlee középkori történelemből szerezte doktori címét. A történész egészen különleges dologra specializálódott, tanulmányainak célkeresztjében ugyanis az angolnák voltak. A középkori Angliában ugyanis nagyon fontos gazdasági szerepük volt ezeknek az állatoknak. Az emberek ették, kereskedtek velük, sőt lakbért és adót is fizettek velük.
So may great questions! I'll try to get to them in coming days. But, briefly:
— Surprised Eel Historian, PhD (@greenleejw) December 12, 2019
There were LOTS of eels in medieval England. People ate them, traded them, wrote about them, & paid taxes in them. In 1200 there were 500k+ eels being paid in in-kind taxation each year. Here's a map! pic.twitter.com/tHlHqDCDKZ
Az albérletárak nagyjából 25-50 angolnától kezdve egészen 60 ezer angolnáig is terjedhettek. Hogy némi képet kapjunk a korai árfolyamról, ha akkor lett volna Netflix és elő akart volna fizetni rá, átszámolva nagyjából 150-300 angolnába került volna neki. Ugyanakkor népszerűbb fizetőeszköz volt időnként, mint a pénz. Volt idő, amikor a főbérlők több angolnát szedtek be, mint pénzt.
Folks in early medieval England often paid their rents using eels. Some eel-rents were small (25-50 eels). But some were quite large.
— Surprised Eel Historian, PhD (@greenleejw) October 1, 2020
The village of Welles, for example, paid Ramsey Monastery 60,000 eels every year in rent. 60,000!
And you thought your rent was hard to manage! pic.twitter.com/pgKp9VoOR2
Még a törvényhozást is befolyásolták, II. Richárd például azért engedett az adókból 1392-ben, hogy több angolna legyen Londonban a tengerentúlról.
Do you want more eel trade in your city? Have you thought about cutting taxes? It's what Richard II did.
— Surprised Eel Historian, PhD (@greenleejw) September 25, 2020
In 1392 the king cut tariffs on eels being imported to London to encourage merchants to bring eels "from over sea, where they are abundant, to London where they are dear." pic.twitter.com/bArOY9Xdoh
Érdekes egyébként, hogy míg az angolok ennyire rajongtak a vízi állatért, addig a szomszédos írek valósággal rettegtek tőlük. Még külön nevük is volt azokra, amik nagyobbra nőttek, mitikus embergyilkos lényként tekintve rájuk.
In Ireland eels were considered harbingers of famine, especially when they started whistling!
— Dr Neil Buttery (@neilbuttery) October 8, 2020
When they grew very large they became a creature known as a dorrowhow, a mythical creature that dragged livestock and people to a watery grave#folklorethursday#sweetdreams pic.twitter.com/GW9UU2AK4k
(Forrás: BoingBoing)
