Kínai tudósok az ország történetének legnagyobb, közel 10 ezer méter mélyre nyúló lyuk fúrását kezdték meg pár hónapja. Különböző nyersanyagok és ásványkincsek megtalálása mellett több, a tudomány számára is újító felfedezésben reménykednek a kutatók a projekt kapcsán.

A kínai kutatócsapat 10 rétegen keresztül tervezi a fúrást. Céljuk, hogy a kréta földtörténeti időszakból származó – nagyjából 145 millió éves – kőzetekhez is hozzáférjenek.

Ez is érdekelhet: Először fúrnak egy vulkán mélyébe

Az idén júniusban kezdődő folyamat a terv szerint 457 napig, azaz hozzávetőlegesen jövő szeptemberig tarthat.

A hírek szerint a lyuk felhasználható lesz ásványkincsek azonosítására, valamint segíthetne a környezeti kockázatok, például a földrengések és vulkánkitörések felmérésében.

A csapat már az eltelt pár hónap alatt megállapította, hogy a Föld alatt található kőzetek sokkal nedvesebbek, mint amire számítottak.

Ezt is olvasd el! Tökéletes állapotú dinóembriót találtak Kínában

www.youtube.com

GLOBALink | China starts drilling superdeep borehole in landmark deep-Earth exploration

Újabb felfedezésük az volt, hogy gránitréteg alatt egy másfajta, metamorf gránitot találtak. Arra számítottak, hogy az óceáni kéregnél is megfigyelt bazaltra bukkannak majd. A szárazföldről lefúrva azonban egy vastagabb gránitréteget fedeztek fel, amely megváltoztathatja a lemeztektonikáról alkotott tudományos álláspontot is.

A fúrási projekt építési nehézségeit ahhoz lehet hasonlítani, mint ha egy nagy teherautót két vékony acélkábelen próbálnánk elvezetni

– nyilatkozta a mélyfúrás nehézségeiről Szun Csinseng, a Kínai Mérnöki Akadémia professzora.

A lyuk – bár lenyűgözően mélynek hangzik – nem lesz rekorddöntő. Ezt a címet az északnyugat-oroszországi Kola-félszigeten véghezvitt fúrás viseli: az 1970. május 24-től a Szovjetunió 1991-es összeomlásáig tartó kutatás során a lyuk legmélyebb ága – Mariana-árokkal szinte megegyező – 11 034 méterrel ért a tengerszint alá.

Ez és a várható kínai lyuk mélysége is azonban még csak azt jelenti, hogy napjainkban a tudománynak és a technológiának a földkéreg mindössze egyharmadáig sikerül eljutni.