napkitörés
Illusztráció

123rf/rasslava

Rekorder napkitörést észleltek, megijednünk mégsem kell

A mi Napunknak is lehettek hasonló kitörései, de ha most történne egy hasonló, nem sok köszönet lenne benne.

Először sikerült csillagászoknak észlelni egy napszerű csillag óriási kitörését, amely tízszer nagyobb volt, mint a mi Napunk valaha mért legerősebb kitörése – derült ki egy új tanulmányból, amelyet a Nature Astronomy tudományos folyóiratban publikáltak.

Az új eredmények azért is lehetnek izgalmasak számunkra, mivel a kutatók jobban megérthetik, hogy a hasonló kitörések (a Naptól) milyen hatással lehettek a korai Földre, amikor az élet megszületett, illetve milyen hatással lehetne, ha ma történne egy hasonló erősségű kitörés.

A Napunk gyakran bocsát ki olyan kitöréseket, amelyek önmagukban annyi energiát tartalmaznak, mint több millió egyszerre felrobbanó hidrogénbomba. A napkitöréseket gyakran kísérik óriási, fényes plazmanyúlványok, úgynevezett filamentumok, amelyek a forró plazmából álló mágneses buborékokat, úgynevezett koronakidobódásokat szabadíthatnak fel, amelyek óránként több millió kilométeres sebességgel száguldanak át az űrben – olvasható a Space.com oldalán.

Amikor a koronakidobódások elérik a Földet, akár meg is „süthetik" a Föld körül keringő műholdakat, és geomágneses viharokat okozhatnak, amelyek komoly zavart okozhatnak. Például tönkretehetnek számos elektromos hálózatot.

www.youtube.com

Cannibal coronal mass ejection generated by strong solar flare

Ilyen volt egy 1989-es koronakidobódás, amely másodpercek alatt elsötétítette kanadai Québec térségét, megrongálta a transzformátorokat egészen New Jersey körzetéig, és majdnem leállította az Egyesült Államok áramhálózatát az Atlanti-óceán közepétől a Csendes-óceán északnyugati részéig.

Az új tanulmányban a kutatók az EK Draconis csillagot elemezték, amely mintegy 111 fényévre található a Földtől. Az EK Draconis a Naphoz hasonló sárga törpe, de sokkal fiatalabb, mindössze 50-125 millió éves. Ilyen volt a mi Napunk 4,5 milliárd évvel ezelőtt.

A kutatók már korábban is sejtették, hogy a csillagnál kifejezetten gyakori a jelenség, ezért 2020. január és április között komolyabban kezdték el figyelni, és április 5-én a kutatócsoport megérzése bejött: a tudósok óriási szuperflereket észleltek, amelyeket körülbelül fél óra elteltével egy nagyjából 1,8 millió kilométer per órás sebességgel mozgó koronakidobódásnak tűnő jelenség követett.

Becsléseik szerint a tömeg tízszer nagyobb volt, mint a legnagyobb ismert napkoronakitörés.