A Lighthouse Reef területén található Nagy Kék Lyuk körülbelül 300 méter széles és 125 méter mély. A felső vízrétegekben korallok, trópusi halak és cápák is előfordulnak, a mélység növekedésével azonban fokozatosan megváltoznak a körülmények.
A hobbibúvárok általában legfeljebb 40 méteres mélységig merülhetnek, mivel ennél lejjebb a víznyomás és a belélegzett gázok élettani hatásai már komoly veszélyt jelentenek. A nitrogénnarkózis például zavartságot és romló ítélőképességet okozhat, ami különösen kockázatos egy ilyen hatalmas víz alatti üregben.
A Nagy Kék Lyuk egyik legkülönösebb tulajdonsága, hogy nagyjából 90 méteres mélységben kénhidrogénben gazdag vízréteg található. Az alatta elhelyezkedő víztömegben rendkívül kevés az oldott oxigén, ezért az ottani körülmények a legtöbb tengeri állat számára alkalmatlanok. A mélységben hatalmas cseppkövek is láthatók, amelyek fontos bizonyítékai a képződmény múltjának. Ezek ugyanis eredetileg száraz barlangban keletkeztek, amikor a tengerszint még jóval alacsonyabban állt. A jégkorszak végét követő felmelegedéssel a vízszint megemelkedett, és a korábbi barlangrendszert elöntötte a tenger.
2018-ban Richard Branson brit üzletember és Fabien Cousteau, a híres óceánkutató Jacques-Yves Cousteau unokája is részt vett egy különleges expedícióban. A kutatók tengeralattjárókkal ereszkedtek le, hogy részletesen feltérképezzék az üreg belsejét. A mélyben emberi eredetű hulladékot is találtak, ami jól mutatja, hogy a szennyezés még az ilyen nehezen hozzáférhető helyeket is eléri.
A Nagy Kék Lyuk tudományos jelentőségét az alján felhalmozódott üledék adja. A zavartalan rétegek segítségével a kutatók rekonstruálhatják a térség egykori időjárását, különösen a hurrikánok előfordulását és a tenger hőmérsékletének változásait.
Egy 2025-ben publikált kutatás során egy 30 méter hosszú üledékmagot vizsgáltak meg, amely mintegy 12 500 év környezeti változásairól őriz információkat. A rétegek azt is megmutatják, miként alakult át az egykori szárazföldi üreg a ma ismert tengeri képződménnyé. A Nagy Kék Lyuk így a Karib-tenger egyik legértékesebb természeti archívuma, amelynek üledékében évezredek éghajlati eseményeinek nyomai maradtak fenn.
Az expedíció egyik legmegdöbbentőbb felfedezése azonban egy különös víz alatti temető volt. A kutatók a mélyedés oxigénhiányos részén elpusztult tengeri csigák százainak, sőt ezreinek maradványaira bukkantak. A csigatemetőnek nevezett területen olyan állatok nyomait is megfigyelték, amelyek megpróbáltak felkapaszkodni a mélyedés lejtőin, ám végül elpusztultak. A kénhidrogénben gazdag, oxigénhiányos víz halálos csapdává változtatta a területet.
A kutatók egy ennél is nyugtalanítóbb felfedezésről számoltak be: két, korábban eltűnt búvár feltételezett földi maradványait is megtalálták a mélyben. A helyszín és a körülmények alapján úgy vélték, hogy olyan emberekről lehet szó, akik korábban merülés közben vesztették életüket. A felfedezést jelentették a belize-i hatóságoknak, a maradványokat azonban nem hozták felszínre. Úgy döntöttek, hogy a veszélyes körülmények miatt a helyszínen hagyják őket.
Olvasd el ezt is!