A hivatalosan Richat-struktúrának nevezett geológiai képződmény Mauritániában, a Szahara nyugati részén található. Átmérője megközelítőleg 40 kilométer, így olyan hatalmas, hogy teljes alakja leginkább a magasból, különösen a világűrből figyelhető meg.
A sziklás gerincek között sétálva szinte lehetetlen felismerni a szabályos köröket, amelyek műholdfelvételeken azonnal kivehetők. A különböző színű kőzetrétegek és az egymást követő gyűrűk látványa miatt a képződmény a Föld egyik legkülönlegesebb természeti látványosságának számít.
A Szahara szeme 1965-ben kapott szélesebb körű figyelmet, amikor a Gemini–4 űrmisszió során az űrhajósok felvételeket készítettek róla. A hatalmas, kör alakú képződmény láttán felmerült, hogy egy ősi meteoritbecsapódás nyomait őrizheti. A feltételezés nem volt alaptalan, hiszen a nagyobb becsapódási kráterek gyakran hasonló, gyűrűs szerkezetet mutatnak.
A későbbi geológiai vizsgálatok azonban más magyarázatot tártak fel. A kutatások szerint a Richat-struktúra valójában egy egykori, felboltozódott kőzetszerkezet erősen lepusztult maradványa. A folyamat során a mélyből felemelkedő magma hatására a felette elhelyezkedő kőzetrétegek fokozatosan megemelkedtek, és kupolaszerű alakzatot hoztak létre. Az évmilliók alatt zajló erózió később eltávolította a felső rétegek jelentős részét, így fokozatosan láthatóvá vált a képződmény belső szerkezete.
A Szahara szemének leglátványosabb sajátosságát az egymást körülölelő kőzetgyűrűk adják, amelyek kialakulása a különböző kőzettípusok eltérő ellenálló képességével magyarázható.
A képződmény narancssárgás és szürkés árnyalatai szintén az eltérő összetételű kőzetrétegekre utalnak. Bár a terület ma rendkívül száraz, a környező tájon egykori folyómedrek nyomai is megfigyelhetők. Ezek arról árulkodnak, hogy a víz korábban jelentős szerepet játszott a vidék felszínének alakításában. A környezet ráadásul napjainkban sem változatlan: a szél folyamatosan formálja a homokdűnéket, miközben a kőzetek lassú pusztulása is tovább zajlik.
A Richat-struktúra különlegessége éppen abban rejlik, hogy látszólag szinte mesterségesen megtervezett alakját valójában teljesen természetes geológiai folyamatok hozták létre. A Szahara hatalmas szeme így nem egy ősi becsapódás emléke, hanem a Föld több millió éven át tartó átalakulásának lenyűgöző bizonyítéka.
Olvasd el ezt is!