A Nápolyi-öbölben fekvő sziget alig négy négyzetkilométeres, és nagyjából 40 perc alatt elérhető gyorshajóval Nápolyból, hagyományos komppal pedig körülbelül egyórás az út. Procida Ischiával is jó összeköttetésben áll, szezonálisan pedig Caprira és az Amalfi-part egyes településeire is indulnak innen járatok. A sziget vonzereje azonban éppen abban rejlik, hogy kevésbé csiszolt és látványosan kevésbé turistás, mint híresebb szomszédai.
Procidán luxusjachtok és elegáns beach clubok helyett inkább halászhajókat, apró kikötőket és egymás fölé épült pasztellszínű házakat találunk – ahogy az Express is írja. Szűk utcáin sokszor éppen csak elfér a helyi forgalom, az erkélyeken ruhák száradnak, a kikötőben pedig ma is mindennapos látvány a hálóikat rendező halászok.
A sziget egyik legismertebb része Marina Corricella, történelmi halászkikötőjével és színes házaival. Innen érdemes felsétálni Terra Muratához, Procida legmagasabb pontján fekvő középkori erődített településéhez, ahonnan panoráma nyílik az egész környékre.
Itt található a San Michele Arcangelo-apátság és a Palazzo d’Avalos is, amely egykor palotaként szolgált, később azonban börtönné alakították.
Procida strandjai egészen más hangulatúak, mint az Amalfi-part sziklás öblei. A vulkanikus eredet miatt több helyen sötét homok borítja a partot. A Chiaia strand sekély vizéről és öbölre nyíló kilátásáról ismert, Ciraccio pedig a sziget egyik leghosszabb strandja. Pozzo Vecchio a filmrajongóknak is ismerős lehet: itt forgatták az 1994-es Il Postino egyes jeleneteit. A sziget strandjai általában jóval nyugodtabbak és tágasabbak, mint a környék legismertebb üdülőhelyein, ami ősszel még inkább érezhető.
Procida gasztronómiájának egyik legfontosabb alapanyaga a citrom. Frissítő italokban, salátákban és desszertekben egyaránt találkozhatunk vele. Az egyik legismertebb helyi édesség a lingua di Procida, egy leveles tésztából készült sütemény, amelyet hagyományosan citromkrémmel töltenek meg. A sziget egyik legjobb programja azonban talán éppen az, ha nincs különösebb programunk. A kis élelmiszerboltokból friss focacciát, helyi felvágottakat és gyümölcsöket vásárolhatunk, majd egy egyszerű tengerparti piknikkel folytathatjuk a napot.
Míg Capri és Ischia a csillogóbb olasz szigetvilágot képviseli elegáns hotelekkel, divatos strandklubokkal és luxusjachtokkal, Procida sokkal inkább a lassabb, hétköznapibb életérzésről szól. Éppen ezért remek hely azoknak, akik szeretnék megtapasztalni a dolce far niente, vagyis az „édes semmittevés” filozófiáját.
A sziget mérete miatt Procida jelentős része gyalog is bejárható, bár a dombos utcák miatt kényelmes cipő mindenképpen ajánlott. Buszok, taxik és elektromos kerékpárok is rendelkezésre állnak, a nyári időszakban pedig a nem helyiek autó- és motorhasználatát is korlátozzák.
Procida talán nem kínálja azt a kifinomult csillogást, amely miatt az Amalfi-part világhírűvé vált. Cserébe színes vízparti házakat, vulkanikus strandokat, jóval kisebb tömeget és egy olyan dél-olasz életérzést kapunk, amelyet a környék legnépszerűbb helyein egyre nehezebb megtalálni.
Olvasd el ezt is!