Tatiana Gasich / Shutterstock
  ●  Utazás

Mínusz 50 fokban sem áll meg az élet a világ leghidegebb falujában

Az oroszországi Jakutföldön fekvő Ojmjakonban egészen másmilyen a tél, mint amit mi Európa nagy részén ismerünk. A települést a világ leghidegebb falujaként tartják számon, ahol a téli átlaghőmérséklet mínusz 50 Celsius-fok körül alakul, a hideg évszak pedig akár kilenc hónapon át tarthat. A helyiek életét azonban még az extrém fagy sem állítja meg.

Ojmjakon neve szinte összeolvadt a rendkívüli hideggel. A településen 1924-ben állítólag mínusz 71,2 Celsius-fokos hőmérsékletet is mértek, miközben egy átlagos téli napon sem számít kirívónak az 50 fok alatti érték.

Mínusz 50 fokban sem áll meg az élet a világ leghidegebb falujában
Illusztráció
Fotó: Tatiana Gasich / Shutterstock
Mínusz 51 fokban is becsengetnek

Az itt élők már gyerekkoruktól kezdve alkalmazkodtak a zord körülményekhez. Oroszország számos részén mínusz 30 fok környékén már elmaradnak az iskolai órák, Ojmjakonban azonban a diákok még mínusz 51 Celsius-fokban is bejárnak. Az oktatást csak akkor függesztik fel, ha ennél is hidegebbre fordul az idő.

Ehhez persze az öltözködést is komolyan kell venni. A réteges öltözködés mellett különös figyelmet fordítanak a kezek, a lábak és az arc védelmére. A helyiek prémes kesztyűket, rénszarvasbőrből készült lábbeliket és filccsizmákat hordanak, az arcukat pedig eltakarják, hogy a jeges levegőt közvetlenül ne lélegezzék be.

Ősi hagyományok a modern hétköznapokban

Az iskolában pedig zajlik a szinte teljesen hétköznapi élet. Az épületben meleg van, az órákat orosz és jakut nyelven tartják, és a környező falvakból érkező gyerekek számára bentlakási lehetőséget is biztosítanak. A helyiek számára az iskola közösségi tér is, ahol a nyelv és a hagyományok továbbadása legalább olyan fontos, mint maga a tanulás.

A szélsőséges éghajlat a térség gasztronómiáját és mindennapi életét is meghatározta. A vadászat évszázadokon át alapvető szerepet játszott a jakut közösségek életében, a nyúl és más vadállatok húsa pedig sokáig fontos táplálékforrásnak számított. Ma már kevesebben vadásznak, és gyakrabban kerül az asztalra szarvas-, jakut ló- vagy marhahús. A modern élet mellett az ősi jakut hitvilág elemei is tovább élnek. Bár sok helyi keresztény, az otthonokban ma is találkozhatunk hagyományos amulettekkel. A természethez fűződő kapcsolat különösen fontos számukra: a jakut hagyomány szerint a fáknak, folyóknak és hegyeknek saját szellemük van, ezért az embernek harmóniában kell élnie a környezetével.

Ojmjakon mindennapjai így jóval többről szólnak a hőmérő higanyszálánál. Az extrém körülményekhez igazodó életforma generációk alatt alakult ki, és mára a helyi kultúra szerves részévé vált. Ami egy kívülálló számára szinte elviselhetetlen hideg, az az ott élőknek egyszerűen csak a tél.

Nyitókép: Férfi áll a hóban Ojmjakomban / Tatiana Gasich / Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!