Az Indiai-óceánban egy vulkanikus forró pontból alakult Mauritius egyedülálló növény- és állatvilággal, hatalmas korallzátonyokkal és egy látványos víz alatti vízeséssel rendelkezik. Bár azt gondolhatnánk, hogy a víz alatti vízesés fogalma lehetetlen, e lenyűgöző jelenség mögött meggyőző fizikai magyarázat áll.
Mauritius, ahol ez a szokatlan víz alatti vízesés található, körülbelül 8 millió évvel ezelőtt jött létre, és a második legnagyobb a Maszkarén-szigetek közül. A legnagyobb sziget, Réunion még újabb keletű: körülbelül 2 millió évvel ezelőtt jött létre, és itt található a világ egyik legaktívabb vulkánja. Ahol e szigetek körül sekély vizű partszakasz van, ott a trópusi élet bőséges, az ott található korallzátonyokban virágzó élővilágot találunk. De azokon a helyeken, ahol mély vízbe merülünk, nemcsak a növény- és állatvilág különbözik jelentősen, hanem maga a víz is olyan megjelenésű, amely szöges ellentétben áll a sekély vízzel.
Ami történik, az nem más, mint az erózió, ugyanaz a folyamat, amelynek során az áramló víz és a levegő a part menti területeket elkoptatja, és a szilárd szárazföldi tömeget apró, szemcsés darabkákra őrli. A vulkanikus eredetű Mauritius szigetének partjainál bőséges mennyiségű homok található, és az óceáni áramlatok ezt a homokot ide-oda mozgatják a szigetet határoló sekély partvidéken. Ahol azonban az e tenger alatti fennsík részét képező sekély polcok véget érnek, ott csak mélyebb, kékebb, sötétebb vizek vannak. És amikor az óceáni áramlatok a part menti homokot Mauritius déli csücskétől a mély óceáni vizekbe sodorják, a víz alatti vízesésnek tűnő látvány valójában a mély vízben, az óceán fenekére süllyedő homok eredménye.
Ugyanakkor a Mauritius déli partjainál található víz alatti vízesés valóban egyedülálló jelenség, mivel a bekövetkező erózió különösen irányított. A víz alatti fennsík legvégén egy patkó alakú hasadék található, amely az alatta lévő mély óceáni vizekbe vezet. Ahogy az óceáni áramlatok a homokot lesodorják a sekély polcról a hasadékba, a vízesésekkel kapcsolatos ismerős látványt láthatjuk, amely egyszerre mutatja be az áramló víz erejét és a kis szárazföldi tömegek törékenységét. Bár Mauritius, akárcsak a szomszédos nagy sziget, Réunion, több mint 2000 négyzetkilométeres szárazfölddel és egymillió fő körüli lakossággal rendelkezik, nem valószínű, hogy sokáig marad a tenger szintje fölött fekvő sziget.
Még a leghosszabb életű vulkáni szigetek is, amelyek ott találhatók, ahol a legnagyobb vulkáni fúvókák a leglassabban mozgó tektonikus lemezek fölött keletkeznek, legfeljebb néhány tízmillió évig maradnak fenn. Mauritius szigete már régen abbahagyta a növekedést, és jelenleg is folyamatban van az eróziója, míg végül nem lesz több, mint a nagyobb tenger alatti fennsík gerinces része. Ez nem hiba és nem is jellegzetesség, hanem csak egy újabb példa a földi geológiai struktúrák átmeneti jellegére. Bár a homok sekély vizekből a mélyebb vizekbe történő mozgása okozza, a Mauritius déli partjainál található víz alatti vízesés minden bizonnyal még évmilliókig látványos természeti csoda marad.
(Forrás: BigThink)
