Nyomós oka van annak, miért pontosan ugyanúgy ül az összes légiutas-kísérő fel- és leszálláskor

A repülőgép fel- és leszállásának pillanata kritikus pont az út során, hiszen a statisztikák szerint a legtöbb baleset ekkor következik be. Nem véletlen, hogy az utasokat ilyenkor arra kérik, hogy maradjanak ülve, és csatolják be biztonsági öveiket. A légiutas-kísérők ezekben a percekben fokozott figyelmet fordítanak a kabin belsejében történő eseményekre, amihez elengedhetetlen a szigorú protokollok betartása és a gondosan betanult testtartás.

Katherine Drossos, képzett stewardess és fedélzeti felügyelő elárulta, hogy ilyenkor a személyzetnek gondoskodnia kell róla, hogy a kabinban minden készen álljon a fel- és leszállásra, és ügyelniük kell rá, hogy az utasok ülve maradjanak, hiszen csak ezután tudnak teljes figyelemmel jelen lenni. Ezért láthatjuk, hogy mereven, egyenes háttal ülnek a pótülésen, kezeiket szorosan a combjukon vagy az alatt tartva.

A pontos kéztartás légitársaságonként és géptípusonként eltérhet, de a cél ugyanaz: a stabilitás, az éberség és az azonnali reagálási készség fenntartása a legkritikusabb repülési szakaszokban. Ez azonban csak egy szelete a protokollnak, hiszen emellett a személyzet ilyenkor némán átfutja magában a vészhelyzeti eljárásokat és az evakuálási feladatokat is. Ehhez hozzátartozik a vészcsúszdák kibontása is, ami egyébként a légiutas-kísérők körében az egyik leggyakoribb hibaforrás lehet.

Az utasoknak nem kötelező ugyanezt a testtartást felvenniük, ugyanakkor a szakértők szerint érdemes egyenes háttal ülni fel- és leszálláskor. Emellett kövessük figyelemmel a biztonsági tájékoztatót, valamint hagyjuk bekapcsolva a biztonsági övet az út végéig. Nagyon fontos, hogy az ülésünk és a tálcánk is függőlegesen álljon, hiszen így rázkódás esetén is elkerülhetjük a sérüléseket.

(Mirror)