Az elmúlt évtizedekben az európai nagyvárosok környékén számtalan új lakónegyed épült, amelyek többségét a modern, letisztult formavilág jellemzi. A Párizs mellett fekvő Clamart azonban egészen más utat választott: a településen egy olyan városrészt hoztak létre, amely a klasszikus francia építészet hagyományait eleveníti fel.
A ZAC Panorama névre keresztelt negyedben kőhatású homlokzatok, kovácsoltvas erkélykorlátok, díszes kapuk és kupolás épületek sorakoznak. A tervezők a 19. századi, úgynevezett Haussmann-stílusból merítettek ihletet, amely Párizs legismertebb sugárútjainak arculatát is meghatározza. A látvány alapján könnyen azt hihetnénk, hogy egy történelmi városrészben járunk, pedig a beruházás első lakásait csak 2019-ben adták át.
A terület korábban egészen más képet mutatott. A második világháború után a francia állami áramszolgáltató, az EDF kutatóközpontja működött itt, amelynek elköltözése után egy mintegy 14 hektáros, a nyilvánosságtól elzárt ipari terület maradt hátra. Clamart vezetése 2014 után úgy döntött, hogy a város régebbi részeinek jelentős átépítése helyett az ilyen kihasználatlan területeket hasznosítja lakásépítésre.
A fejlesztési tervet 2017-ben hagyták jóvá, az építkezés pedig 2018-ban kezdődött meg. A projekt keretében mintegy kétezer lakás épült, amelyeket egy mesterséges tó, parkok és közösségi terek köré rendeztek. A városrész nagy része 2024-re elkészült, az utolsó lakóépületek átadása azonban 2025-re is áthúzódott. A beruházás egyik legfontosabb célja az volt, hogy az új otthonok ne csupán lakóhelyet biztosítsanak, hanem egy olyan környezetet teremtsenek, ahol az emberek szívesen töltik az idejüket.
A ZAC Panorama első pillantásra luxuslakónegyednek tűnhet, ám a projekt egyik legérdekesebb sajátossága, hogy a lakások 25 százaléka szociális lakásként épült meg. A fejlesztés pénzügyi modellje részben arra épült, hogy a piaci áron értékesített, különösen vonzó környezetben található lakások bevételei hozzájáruljanak a megfizethetőbb otthonok kialakításához. A klasszikus építészeti megjelenés tehát nem pusztán esztétikai döntés volt, hanem a beruházás gazdasági elképzelésében is szerepet kapott.
A negyed kialakításakor arra is figyeltek, hogy a szociális lakások külső megjelenése ne különüljön el látványosan a többi épülettől. Így az eltérő anyagi helyzetű lakók ugyanannak a gondosan megtervezett városi környezetnek az előnyeit élvezhetik.
A városrész központi eleme egy mesterséges tó, amelyet sétányok, zöldfelületek és pihenőhelyek vesznek körül. A vízparton kávézók, éttermek és üzletek kaptak helyet, a családokat pedig játszó- és közösségi terek várják. A tervezők az autóforgalom csökkentésére is törekedtek: a parkolóhelyek jelentős részét a föld alatt alakították ki, így a felszínen több tér maradt a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak.
A negyedben egy 21 tantermes, óvodai és általános iskolai oktatást biztosító intézmény, valamint egy bölcsőde is helyet kapott, vagyis nem egyszerűen lakóépületek sorát, hanem a mindennapi élethez szükséges szolgáltatásokkal rendelkező városrészt hoztak létre.
A clamart-i beruházás egy szélesebb franciaországi városfejlesztési irányzatba illeszkedik. Párizs környékén több település is a helyi építészeti hagyományokat idéző, emberléptékű lakónegyedek kialakításával próbálkozik. Az egyik legismertebb példa Le Plessis-Robinson, ahol az elmúlt évtizedekben jelentős városrehabilitáció zajlott, hagyományos formavilágú épületekkel, parkokkal és vegyes funkciójú városi terekkel.
A megközelítés mögött az a felismerés áll, hogy a lakók számára az épületek megjelenése és a közterek minősége is fontos szempont. A brit, amerikai és holland felmérések szerint a megkérdezettek sok esetben a hagyományos építészeti stílusokat részesítették előnyben a modernista épületekkel szemben. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mindenki ugyanazt tartja szépnek, vagy hogy a klasszikus homlokzatok önmagukban megoldanák a lakhatási problémákat. A ZAC Panorama példája mégis azt mutatja, hogy a lakásszám növelése, a közösségi terek fejlesztése és az esztétikai szempontok nem feltétlenül zárják ki egymást.
Bár a negyedben sem minden üzlet bizonyult hosszú távon életképesnek, a beruházás figyelemre méltó alternatívát kínál a megszokott városfejlesztési modellekkel szemben. Clamart legfontosabb tanulsága talán éppen az, hogy egy új városrésznek nem kell feltétlenül újnak látszania ahhoz, hogy a modern élet igényeit szolgálja.
Olvasd el ezt is!