Világ körüli utazás két órában
Vezess be egy szenvedélyes matematikust a pszichológiába és hagyd, hogy tudományos kíváncsisággal és elemző logikával felfedezze – és természetesen kutassa – léktanunk rejtelmeit, vágyainkat és beteljesülésük szövevényes útvesztőit! Mérő László kíváncsi ránk. Érdekli, hogy minket ki, mi legfőképp pedig, hogyan motivál. A fiú, a férfi, a lány, a nő hogyan változnak vágyaik által.
Újabb izgalmas belső utazás ez két órában.
TSU
A sárkány legyőzése és újraélesztése
A vágy furcsa szövevény, ami életkoronként is változik. Az intenzitása ugyanaz – hisztis gyerek, akarnok vezető –, de tárgya életszakaszainként is formálódik. Lényege bonyolultságában keresendő, mely folyamatos cselekvésre inspirál bennünket.
„Így először tanítsuk meg a gyermekeinknek, hogyan legyenek következetesek, majd utána arra, hogyan hagyják el ennek a határait "
– mondja a professzor. Előadásában elérkezünk a Vágy titokzatos tárgya című ikonikus filmhez, melyben két teljesen különböző nő ugyanazon férfi álmaiban szerepelnek.
„Miért kell ide két nő?"
– teszi fel a kérdést a professzor, majd érkezik a válasz is:
„Mert a férfi vágyai olykor olyan bonyolult tud lenni, hogy egyetlen nő nem tudja mentesíteni."
„Hála Istennek, ateista vagyok"
A film alkotója, Luis Bunuel maga is összetett személyiség volt. Jóbarátja, Salvador Dali évekre meg is haragudott rá, amikor a rendező hithű jezsuitaként kijelentette „én hála Istennek, ateista vagyok."
Kinevették, majd értelmezni próbálták ezt a mondatát, de Bunuelt ez nem befolyásolta. Hithűtlenségének epizódjai is bekerültek Mérő előadásába. A vágyaink Istentől, Istenről.
Mérőlászlóizmus
„Persze, amit a tudomány vizsgál, az automatikusan prózaivá válik"
– véli a professzor. A vágyaink is darabjaira esnek a pszichológus előadásában. Elemezhetjük összetevőire szedve – pont úgy, ahogy a liszt, víz, élesztő, mielőtt foszlós kenyérré lesz. Vágyat racionalizálni is érdemes Mérő László-i módon, mert – ahogyan ő fogalmaz – „érzelem nélkül nincs értelem".
