Annak megértése, hogy a vírusok hogyan és miért fejlődnek úgy, hogy különböző gazdaszervezetekbe ugranak át, segíthet megfejteni, hogyan alakulnak ki új vírusos betegségek az emberekben és az állatokban egyaránt
– magyarázta Cedric Tan, a University College London genetikusa.
Ez is érdekelhet: Ősi vírustöredékek aktiválódhatnak a szervezetünkben
A 32 vizsgált víruscsalád közül a kutatók azonosították azokat, amelyek képesek megfertőzni az emberi szervezetet. A fajok közötti ugrások gyakoriságát számolva, 64 százalékban az emberről egy másik állatra történő ugrás volt jellemző, amit antroponotikus fertőzésnek neveznek.
Tekintettel arra, hogy az emberek a legkülönfélébb környezetekben találtak otthonra, a kórokozóink széles körben történő továbbadásának van alapja.
Ez sokkal több lehetőséget ad a nálunk élő vírusoknak arra, hogy sikeresen átkerüljenek a nem emberi gazdaszervezetekbe, mint más fajok vírusai, amelyeknek sokkal korlátozottabb lehetőségeik vannak. Mi több, a viselkedésünkkel még nagyobb esélyt adunk a vírusoknak arra, hogy ez az átmenetet végbemenjen. Azzal, hogy élőhelyünk megváltoztatásával vagy elpusztításával stresszeljük a körülöttünk élő élőlényeket, valamint fogékonyabbá tesszük őket a vírusokra.
Ez pedig nemcsak komoly környezeti probléma, hanem saját fajunk számára is jelentős globális egészségügyi aggály.
Ha egy ember által hordozott vírus egy új állatfajt fertőz meg, a vírus akkor is tovább élhet, ha az emberek között kiirtották, vagy akár új adaptációkat is kifejleszthet, mielőtt újra megfertőzné az embert
– tette hozzá a genetikus.
A világjárvány idején tanúi voltunk ilyen oda-vissza terjedő vírusos eseményeknek, többek között a szarvasoknál és a nyérceknél is. Eközben az antroponózis hatalmas veszélyt jelent a veszélyeztetett fajokra, ami a vadon élő állatok oltásának etikai kérdéseit veti fel.
Olvasd el ezt is! Az állatok már a járvány előtt is gyakorolták a távolságtartást
Megállapították, hogy a fajok átugrására hajlamosabb vírusok nagyobb arányban mutattak genetikai változásokat azokhoz a vírusokhoz képest, amelyek már nagyobb számú gazdaszervezetet fertőznek meg. Ezeknek alacsonyabb volt a mutációs rátájuk.
A kutatók gyanúja szerint a generalista vírusok több állatban közös tulajdonságokat használnak ki, például az ACE2 gazdasejt-receptort – amelyet a koronavírus is kihasznál – amellyel minden gerinces rendelkezik. Az ilyen vírusok az olyan állatokban, amelyekkel kölcsönhatásban vagyunk, valószínűleg a legnagyobb veszélyt jelentik ránk nézve.
Összességében eredményeink rávilágítanak a vírusok emberről állatra történő átvitelének felmérésének és nyomon követésének fontosságára, valamint az emberi és állati egészségre gyakorolt hatásaira
– írták a kutatás szerzői.
