A virágzást olyan környezeti tényezők váltják ki, mint a hőmérséklet változása, a tápanyagok és a víz mennyiségének növekedése. Azonban a Spanyolország délnyugati részén található Doñana Nemzeti Parkban ezek az ideális feltételek évről-évre egyre korábban érkeznek meg.
A mindössze egyetlen Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedésnek és a szokásosnál magasabb minimumhőmérsékletnek köszönhetően a park növényvilága úgy érzi, hogy május első hetét írjuk, holott valójában még mindig csak március közepe van – írja a Science Alert.
Ez is érdekelhet: Egy bambusz 120 év után újra virágozni kezdett, ez pedig nem jelent jót a szakértők szerint
A parkban több mint 875 növényfaj honos, például a levendula, rozmaring, kakukkfű, szegfű, oleander, sarkantyúvirág, boróka és szeder.
A spanyolországi Sevillai Egyetem és a brazil São Pauló-i Állami Egyetem kutatói 51 cserje-, bokor- és fafaj 35 év virágzási adatai alapján nyomon tudták követni, hogy a virulás csúcsidőszaka évről évre hamarabb érkezik.
Most 22 nappal korábban érte el csúcspontját, mint ahogyan azt legelőször az 1980-as években feljegyezték.
A kutatás szerint a változó éghajlat miatt a Doñana Nemzeti Park számos növénye módosította biológiai ritmusát, amelyet a fenológia néven ismert tudományterület részeként tanulmányoznak.
A fenológiai fázis a növények különböző fejlődési időszakait jelenti. Ezek elkülönülhetnek a csírázás, rügyfakadás, virágzás, szemnövekedés, magképződés, gyümölcsérés, lombhullás időszakaira.
A vizsgálatban szereplő virágfajok 80 százaléka korábban kezdett virágozni a szezonban, illetve 68 százalékuk korábban is fejezte be. A rozmaring volt a vizsgált fajok közül az, amely a legjobban eltolta virágzását, így 92 nappal korábban kezdett virulni.
Ez nem minden faj esetében egyforma mértékű eltolódás; sok faj hosszabb ideig virágzik, mint korábban, ez pedig azt jelenti, hogy a virágzási idők új kombinációkban fedik egymást. A vizsgálatban részt vevő rovarporzású fajok valamivel több mint fele már most verseng a figyelemért.
Ez jelentős zsúfoltsághoz vezethet, amelyek hatására nem minden virág kap majd megfelelő beporzást.
A Doñana Nemzeti Park egyébként több ezer költöző madárfaj költőhelye és tranzitzónája – ami egy másik fontos fenológiai esemény, amely szorosan kapcsolódik az olyan táplálékok, mint a rovarok és magvak szezonális elérhetőségéhez. Így elképzelni is nehéz, hány fajt érinthet ez a csekély mértékű átütemezés.
Olvasd el ezt is! 6 európai város, ahol megcsodálhatjuk a cseresznyefa-virágzást
A természetes környezet hosszú távú megfigyelése ritka. Így az ehhez hasonló tanulmányok – amelyek évtizedes adatokat használnak fel – gyakran az egyetlen módja annak, hogy bepillantást nyerjünk az éghajlatváltozásnak földi életre gyakorolt konkrét hatásaiba.
