Hűséges kutyájával együtt temették el a viking nőt

A Live Science beszámolója szerint a sír valószínűleg a 10. századból származik, a temetkezés módja és a sírban talált tárgyak alapján pedig minden bizonnyal egy magas rangú, tekintélyes nő végső nyughelye lehetett. Az elhunyt kiléte természetesen nem ismert, de két díszes, ezüstdróttal ékesített ovális fibula – azaz ruhakapcsoló tű – alapján biztosra vehető, hogy női temetkezésről van szó. Ezek a brossok ugyanis kizárólag nők sírjaiban fordultak elő a viking korban.

A testet egy primitív, úgynevezett „varrott hajóba” helyezték, amelynek oldalait nem vasszögekkel, hanem faékekkel, növényi rostokkal és állati inakkal illesztették össze. Maga a hajó az idők során elkorhadt, de a földben jól kirajzolódik az alakja. Ez az első ilyen típusú sír Senja szigetén, bár a közeli Hillesøyon már találtak hasonlókat férfi és női temetkezéseknél is.

A sír gazdag részletei tovább erősítik azt a feltételezést, hogy a nő a társadalmi elit tagja lehetett. Előkerült egy vas sarló, egy élezőkő, egy fém hajgyűrű bronzgyöngyökkel, borostyánra emlékeztető gyöngyök, egy orsókarika, valamint egy bálnacsontból készült eszköz is, amit feltehetően szövéshez használtak. A textilhez köthető tárgyak különösen beszédesek: a háztartásbeli nőknek fontos feladatuk volt a ruházat, a takarók és még a hajók vitorláinak elkészítése is. A finom szövetek és díszes kelmék pedig a házigazda rangját is tükrözték a közösség előtt.