A globális hőmérséklet riasztó mértékben emelkedik, ez pedig egyre többször jelent szélsőséges hőhullámokat. Az előttünk álló helyzetre való jobb felkészülés érdekében az Egyesült Királyság kutatói azonosították a hőhullámok által leginkább veszélyeztetett országokat.
Nem csak azokról az országokról van szó, ahol a hőhullámok valószínűsíthetőek. Az új kutatás olyan tényezőket is figyelembe vesz, mint a társadalmi-gazdasági helyzet, a népességnövekedés, az energiahálózatok stabilitása és az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége – írja a Science Alert.
Ez is érdekelhet: Kánikula: mi számít túl melegnek az emberi test számára?
A tanulmány szerint olyan régiók, mint Afganisztán, Pápua Új-Guinea és Közép-Amerika vannak leginkább kitéve a hőhullámok káros hatásainak. Peking és Közép-Európa is sebezhető, mivel a nagy népesség miatt viszonylag sok ember van kitéve a veszélynek.
A kutatás mögött álló csoport azt szeretné, ha többet tennének a potenciálisan pusztító hőhullámokra való felkészülés érdekében.
A régiók általában csak olyan szélsőséges eseményekre készülnek fel, amilyeneket már megtapasztaltak. De a politikai döntéshozóknak és a kormányoknak fel kell készülniük a jelenlegi rekordokat meghaladó eseményekre is − különösen az antropogén éghajlatváltozás okozta tendenciák miatt, amelyek fokozzák a szélsőségek valószínűségét
− írják a kutatók a közzétett tanulmányukban.
Ha tovább olvasnál: 6 életmódbeli változás a globális felmelegedés ellen
Fotó: Shutterstock
A kutatók a legfrissebb éghajlati modelleket és globális népességadatokat használták fel az értékelésükhöz, valamint a szélsőséges éghajlati események esélyének meghatározására szolgáló, szélsőérték-statisztikának nevezett módszert.
Statisztikailag valószínűtlen hőhullámok a tanulmányban vizsgált 136 régió 31 százalékában fordultak elő az elmúlt mintegy 60 évben, mondják a kutatók. Ez még egy ok arra, hogy felkészüljünk azokra az eseményekre is, amelyek jelenleg elképzelhetetlennek tűnnek.
A tartósan magas hőmérséklet nem csak közvetlenül ölheti meg az embereket, hanem jelentősen megnehezíti a mindennapi életet és a munkavégzést, pusztító hatással lehet a mezőgazdaság szempontjából, és olyan tovagyűrűző hatásai vannak, mint az erdőtüzek fokozott kockázata.
A felkészülés magába foglalja a városi környezetben lévő hűtött helyeket, a műszakváltást vagy a munkaidő csökkentését.
A kutatók szerint a fejlődő országok rendelkeznek a legkevésbé átfogó hőségvédelmi tervekkel. Miközben folytatódnak a globális felmelegedés megfékezésére irányuló erőfeszítések, lépéseket kell tenni a most felénk tartó szélsőséges időjárási események kárainak korlátozására is.
A felkészültség valóban életeket menthet. A kormányoknak világszerte fel kell készülniük
− mondja Dann Mitchell, a Bristoli Egyetem légkörkutatója.
