Vadászat az őskorban: a világ legrégebbi mérgezett nyilaira bukkantak
Bár hajlamosak vagyunk primitív túlélőkként elképzelni az őskor vadászait, a legújabb kutatások eredményeit látva kijelenthető, hogy hatvanezer évvel ezelőtt is halálos precizitás jellemezte munkájukat. Egy friss dél-afrikai felfedezés ugyanis bebizonyította: a világ eddigi legrégebbi mérgezett nyilait már ekkor használták, ráadásul olyan kifinomult tudással, amely meglepően közel áll a modern gondolkodáshoz.
A jelenlegi Dél-afrikai Köztársasághoz tartozik az az Umhlatuzana sziklaüreg, ahol apró, precízen kidolgozott kvarc nyílhegyekre bukkantak régészek a közelmúltban. A lelet különlegessége viszont nem is a 60 ezer évre datált korában, hanem az összetételében rejlik. A kutatás szerint ugyanis egy erősen mérgező növénynek, a Boophone distichának a nyomait találták meg a fegyverek felületén.
A helyiek által gifbolnak, vagyis „mérgező hagymának” nevezett növény alkaloidjai – a buphandrin és az epibuphanisin – öt nyílhegyen voltak jelen. Ez önmagában is szenzáció, de a történet itt válik igazán izgalmassá.
– nyilatkozta Marlize Lombard professzor, a kutatás egyik vezetője. A mérgezett nyilak nem az azonnali ölésre szolgáltak. Mindez szerinte azt bizonyítja, hogy ezek a közösségek már rendkívül korán képesek voltak komplex, hosszú távú tervezést igénylő technológiák alkalmazására.
A kicsi, törékeny hegyek becsapódás után letörtek, a méreg pedig lassan, akár napok alatt fejtette ki hatását az állat testében. A vadásznak követnie kellett a sebesült zsákmányt, miközben a méreg fokozatosan gyengítette azt. Ez a stratégia a fizikai állóképesség mellett kivételes kognitív képességeket szintén igényelt.
Olvasd el ezt is!