oNabby/Shutterstock
január 24., 2026  ●  Tudomány
Hamu és Gyémánt

Tudományos áttörés: a tehenek tudatosan használnak eszközöket – videón a bizonyíték

Egy svájci barna tehén, Veronika olyan viselkedést mutatott, amelyet eddig a tudomány többnyire főemlősökhöz kötött. Egy friss kutatás szerint a tehén nemcsak eszközöket használ, hanem azokat a feladathoz igazítva, tudatosan alkalmazza – mindezt dokumentált kísérletek és videófelvételek támasztják alá.

A megfigyelések alapján Veronika képes különbséget tenni egy tárgy eltérő funkciói között, és ezekhez igazítotani a mozgását. A kutatók ezt az első olyan dokumentált esetnek tartják, amikor egy tehén szándékos, rugalmas eszközhasználatot mutatott. A vizsgálatot Alice Auersperg biológus vezette a bécsi Állatorvostudományi Egyetemről.

Szerinte az eredmények nemcsak egyetlen állat kivételes képességeiről szólnak, de arról is, hogy a haszonállatok intelligenciáját gyakran azért becsüljük alá, mert ritkán figyeljük meg őket ilyen szempontból.

Veronika egy osztrák gazda és pék, Witgar Wiegele házi kedvence. A gazda már több mint egy évtizede megfigyelte, hogy a tehén botokat használ a nehezen elérhető, viszkető testrészek vakargatására. A viselkedés azonban akkor került a tudományos érdeklődés középpontjába, amikor Auersperg és kollégája, Antonio Osuna-Mascaró egy erről készült videót látott. Auersperg szerint már az első felvételek alapján egyértelmű volt, hogy nem véletlen mozdulatokról van szó, hanem tudatos eszközhasználatról egy olyan fajnál, amelyet ritkán vizsgálnak kognitív szempontból.

A kutatók ezt követően kontrollált kísérleteket terveztek. Veronikának egy aszimmetrikus tárgyat, egy seprűt adtak, amelynek egyik végén kemény sörték voltak, a másikon pedig egy sima nyél. A seprűt hetven alkalommal, véletlenszerű helyzetekben mutatták meg neki, hogy kiderüljön, felismeri-e a különböző részek eltérő funkcióját, és következetesen használja-e azokat.

Az állat a vastagabb bőrű testrészeknél – a hátán és az oldalán – a sörtés véget választotta, míg az érzékenyebb területeken, például a hasán, a tőgyénél vagy a hátsó részén inkább a sima nyelet. A mozgása is eltért: a sörtékkel nagyobb, kevésbé kontrollált mozdulatokat végzett, míg a nyéllel célzottabb, finomabb mozgást.

Osuna-Mascaró szerint különösen figyelemre méltó, hogy Veronika mindezt a saját testén hajtotta végre, ami az úgynevezett egocentrikus eszközhasználat kategóriájába tartozik. Bár ezt a formát a tudomány egyszerűbbnek tekinti, a tehénnek komoly fizikai korlátokkal kellett megküzdenie, hiszen kizárólag a szájával tudta irányítani az eszközt.

Az ilyen jellegű, többfunkciós eszközhasználat rendkívül ritka az állatvilágban. A szakértők szerint eddig – az emberen kívül – csak a csimpánzoknál dokumentálták rendszeresen ezt a képességet, ez azonban nem jelenti azt, hogy más fajok ne lennének képesek rá. Ahogy a ScienceAlert megjegyzi, a körülbelül 13 éves tehén születése óta emberi környezetben él, változatos tárgyakkal találkozik, és figyelmet kap – mindez pedig ritkaságnak számít a legtöbb szarvasmarha életében.

Nyitókép: Illusztráció. / oNabby/Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök