Rejtett veszélyek? A tetoválás az immunrendszerünk működését is befolyásolhatja

A tetoválófestékek nem egyszerű színezékek, hanem összetett kémiai keverékek. Pigmenteket, hordozóanyagokat, tartósítószereket és időnként különféle szennyeződéseket tartalmaznak. Sok ma használt pigmentet eredetileg ipari célokra fejlesztettek ki, például festékekhez, műanyagokhoz vagy nyomtatókhoz, nem pedig arra, hogy hosszú távon emberi szövetekben maradjanak. Egyes festékek nyomokban nehézfémeket is tartalmazhatnak, amelyek allergiás reakciókat és immunválaszt válthatnak ki – írja a ScienceAlert.

Külön figyelmet érdemelnek az úgynevezett azofestékek és a policiklusos aromás szénhidrogének. Az azofestékek bizonyos körülmények között, például napfény vagy lézeres eltávolítás hatására olyan vegyületekre bomolhatnak, amelyeket laboratóriumi vizsgálatokban rákkeltő vagy genetikai károsodással összefüggő hatásokkal hoztak kapcsolatba. A fekete festékekben gyakran jelen lévő policiklusos aromás szénhidrogének szintén ismerten toxikus, potenciálisan rákkeltő anyagok.

A tetoválás során a festéket a bőr irharétegébe juttatják, ahol az immunrendszer idegen anyagként érzékeli a pigmentrészecskéket. Az immunsejtek megpróbálják eltávolítani őket, de méretük miatt ez nem sikerül teljesen, ezért a részecskék a bőr sejtjeiben rekednek meg. Ez biztosítja a tetoválás tartósságát, ugyanakkor a festék nem marad kizárólag a bőrben: vizsgálatok szerint a pigmentek a nyirokrendszeren keresztül a nyirokcsomókba is eljuthatnak.

Egy friss kutatás eredményei arra utalnak, hogy a tetoválópigmentek befolyásolhatják az immunrendszer működését is. A festéket felvevő immunsejtek pusztulása olyan jelzőfolyamatokat indíthat el, amelyek tartós gyulladást okozhatnak a környező nyirokcsomókban. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy bizonyos esetekben a tetoválófesték jelenléte módosíthatja a vakcinákra adott immunválaszt, például a COVID–19 elleni oltás esetében csökkent reakciót figyeltek meg.

Jelenleg nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a tetoválások közvetlenül daganatos betegségekhez vezetnének emberekben, ugyanakkor laboratóriumi és állatkísérletek potenciális kockázatokat jeleznek. A leggyakoribb, jól dokumentált problémák továbbra is az allergiás és gyulladásos reakciók, különösen a vörös festékek esetében, amelyek akár évekkel később is tartós viszketést, duzzanatot és gyulladt csomókat okozhatnak.

A legtöbb ember számára a tetoválás nem jár komoly egészségügyi következményekkel, de nem tekinthető teljesen kockázatmentesnek. Minél nagyobb és színesebb a tetoválások összfelülete, annál nagyobb a szervezetet érő kémiai terhelés. A kutatások egyre világosabban jelzik, hogy a tetoválás élethosszig tartó kitettséget jelent, amelynek hosszú távú hatásait még nem ismerjük teljesen, és amely indokolttá teszi a szigorúbb szabályozást és az alaposabb tudományos vizsgálatok elvégzését.