Ezt a 7 szokást követik a világ legtovább élő emberei

A hosszú életű emberek ritkán izzadnak órákon át edzőtermekben, viszont szinte állandóan mozgásban vannak. Az okinawai gazdák kertészkednek, a szardíniai pásztorok hegyoldalakat járnak be nap mint nap, az ikariai görögök pedig egyszerűen gyalog mennek mindenhova. A Harvard-kutatások szerint a rendszeres, mérsékelt testmozgás 30–40 százalékkal csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Nem a teljesítmény a kulcs, hanem a természetes, folyamatos aktivitás.

A kék zónák étrendje szinte mindenhol hasonló: sok zöldség, gyümölcs, hüvelyes, teljes kiőrlésű gabona, kevés hús, főleg hal, olívaolaj vagy növényi alapú zsírok. Okinawán például a batáta alapélelmiszer, Szardínián a hüvelyesek, Ikarián a zöld levelesek és olívaolaj. A WHO adatai szerint a zöldségekben, gyümölcsökben és teljes értékű élelmiszerekben gazdag étrend csökkenti a krónikus betegségek, köztük a cukorbetegség és a daganatos megbetegedések kockázatát. A kulcs nem a szigorú diéta, hanem a mértékletesség és a tápanyagban gazdag ételek priorizálása.

A hosszú élet szinte sehol nem magányban telik. Szardínián a falusi közösségek még ma is összetartanak, Okinawán pedig az úgynevezett moai-ok – baráti körök – biztosítják az élethosszig tartó támogatást. A Stanford Egyetem kutatásai kimutatták, hogy

Minden kultúra ismeri a maga stresszoldó rituáléit. A japánok meditálnak, az ikariaiak délután sziesztát tartanak, a kaliforniai adventisták imádkoznak, a Costa Rica-i Nicoya-félsziget lakói pedig esténként összegyűlnek, hogy megbeszéljék az aznap történteket. A krónikus stressz bizonyítottan növeli a gyulladásszintet a szervezetben, ami gyorsítja az öregedést és gyengíti az immunrendszert. A hosszú élet titka nem a stressz teljes elkerülése, hanem annak tudatos levezetése.

A kék zónák mindegyikében jellemző, hogy az ott élők minden napra kitűznek maguk elé valami elérhető, de fontos célt – általában valami olyasmit, amivel a saját közösségük terheit is enyhítik. A kutatások szerint azok az emberek, akiknek van világos életcéljuk, 7 évvel tovább élnek. A hosszú élet titka tehát nem pusztán biológiai, hanem lelki-szellemi tényező is: a hasznosság érzése évtizedekkel hosszabbíthatja meg az életet.

Az alvás a test természetes regeneráló mechanizmusa. A kék zónákban élők többsége napnyugtakor fekszik le, és természetes ritmus szerint kel fel. Nem ritkák a délutáni pihenők sem, amelyek bizonyítottan javítják a szív egészségét. Egy 2019-es görög kutatás szerint a rendszeres rövid szieszta 37 százalékkal csökkenti a szívroham kockázatát. Nem a mennyiség, hanem a minőség számít: a pihentető alvás kulcsa a rendszeresség.

A hosszú életű emberek sem zárják ki az apró örömöket az életükből. Szardínián például természetes, hogy naponta elfogyasztanak egy pohár vörösbort, másutt a közös kávézás vagy egy darabka étcsokoládé tartozik a mindennapokhoz. A hangsúly mindenhol ugyanazon van: az élvezetek nem ártanak, ha mértékkel élünk velük, és inkább gazdagítják, mintsem rövidítik az életet.