Tudósok rájöttek, mit fogyaszthattak az emberelődök 3 millió évvel ezelőtt

A Max Planck Kémiai Intézet kutatócsoportja a dél-afrikai Sterkfontein barlangban hét fogat fedezett fel, melyek vagy a pleisztocén kezdetéről, 3,3 millió évvel ezelőttről, vagy akár 400 000 évvel korábbról származhatnak. A tudósok szerint a fogak egy, az ekkor élő majomemberek, az Australopithecus-faj egyik csoportjának egyedéhez tartozhattak – írja az IFL Science.

Ez is érdekelhet! Egyik ősünk már a dinoszauruszok idejében is élt, állítja egy új tanulmány

A tudosók a fogzománcban rekedt minimális szerves anyag vizsgálata során nitrogén- és szénizotópokat talált. Ezek aránya alapján a szakértők megállapították, hogy ez az emberelőd főként növényeket és rovarokat fogyasztott.

Az élelmiszereinkben és a környezetünkben lévő nitrogén nagy része nitrogén-14, de kis számban nitrogén-15 atomok is jelen vannak. Az állatok – különösen az emlősök – másképp dolgozzák fel ezeket az izotópokat, a nitrogén-15-nek pedig kisebb részét választják ki, ám többet tárolnak a szervezetükben. Vagyis egy növényevő állat testében viszonylag több ilyen atom található a fogzománcban, mint az általa elfogyasztott táplálékban. Egy húsevő állat szervezetében pedig ennél is magasabb arányban van jelen.

Ajánljuk figyelmedbe! Ősemberek: 5 tévhit, ami elterjedt, de köze sincs a valósághoz

A tanulmányban hozzátették, hogy az ausztralopithecinák között nagy a változatosság. Az egyedek közötti szórás nagyobb, mint bármely más állatcsaládon belül, így étrendjük az évszakok függvényében nagymértékben változhatott. A szerzők azt is megjegyzik, hogy a minta az Australopithecus különböző csoportjait képviseli, ami szintén magyarázatot adna a nagy eltérésekre.