13 év extrém szárazság sújthatta az ókori majákat 1000 évvel ezelőtt
Kutatók egy Mexikóban, a Yucatán-félszigeten található barlang mélyén lévő cseppkő vizsgálata alapján arra az eredményre jutottak, hogy több súlyos aszály – köztük egy 13 évig tartó is – komolyan hozzájárulhatott a maja civilizáció hanyatlásához körülbelül 1000 évvel ezelőtt.
A szakértők a cseppkő rétegeinek vizsgálatával részletes képet tudtak alkotni az egyes évek csapadékmennyiségéről – különösen az esős évszakokról. Ez lehetővé tette számukra, hogy az éghajlati adatokat pontosan összevessék a régészeti bizonyítékokkal, amelyek a társadalmi instabilitásra utalnak.
Bár még mindig nem teljesen világos, pontosan mi okozta a maják visszaszorulását a térségben, sok tudós úgy véli, hogy az aszályok kulcsszerepet játszhattak a jelenségben. Korábbi tanulmányok eredményei már kimutatták, hogy a 9-10. században több hosszú aszály is sújtotta a déli területeket – éppen akkor, amikor a maja lakosság létszáma jelentősen csökkent ezen a vidéken. Ezzel szemben északabbra – ahol a klíma egyébként is szárazabb volt – egyes maja központok tovább virágoztak. A mostani kutatás vezetője, Daniel H. James így nyilatkozott:
A kutatók egy Tecoh közelében talált cseppkő éves rétegeit vizsgálták, amelyek – akárcsak a fa évgyűrűi – megőrzik az adott év csapadékadatait. A rétegek kémiai elemzése alapján pontosan meg tudták állapítani, milyen volt az esős évszak májustól októberig – ez az időszak különösen fontos a mezőgazdaság szempontjából. James ezt így magyarázta:
A kutatás eredményei szerint 871 és 1021 között nyolc, három évnél is hosszabb aszály sújtotta a térséget, amelyeket néha csak egy-egy rövidebb esős időszak szakított meg – ezek az elhúzódó szárazságok súlyosan érinthették a mezőgazdaságot, sőt, éhínségekhez is vezethettek.
Bár a maják fejlett vízgazdálkodással rendelkeztek – például tározókat építettek –, a szakértők szerint ezek a hosszú és súlyos aszályok még így is megrendítették a térség egyik fontos központját, Uxmal városát. Az aszályos időszakok alatt például leálltak a kőemlékek építésével, a politikai rendszer pedig rövid időn belül összeomlott – számol be róla a Live Science. Más városok – például Chichén Itzá – jobban alkalmazkodtak, valószínűleg kiterjedt kereskedelmi hálózatuknak köszönhetően.
Ahogy arról nemrég beszámoltunk, egy friss tanulmány szerint az ókori maja civilizáció népessége jelentősen meghaladta a korábbi becsléseket, és akár 16 millióan is élhettek – emellett a társadalmi rendszerük is jóval fejlettebb volt, mint ahogyan eddig gondolták a szakértők.
Olvasd el ezt is!