A neandervölgyi ember kihalása az antropológia egyik legérdekesebb rejtélye mind a mai napig. A kutatók szerint az éghajlati változásoktól kezdve a modern emberekkel vívott háborúkig sok minden hozzájárulhatott a faj eltűnéséhez. Egy új tanulmánynak köszönhetően azonban most talán még közelebb kerülünk a megoldáshoz, azaz, hogy mikor és mi történhetett valójában.
A nemzetközi kutatócsoport által végzett tanulmány azt a már régóta népszerű elméletet támasztja alá, miszerint a neandervölgyiek eltűnése a Föld színéről jelentős mértékben génjeik változatosságának drámai csökkenése miatt következhetett be.
A kutatók – egy egyedülálló megközelítést alkalmazva – a hallójárat evolúcióját elemezték.
A belső fül struktúráinak fejlődése köztudottan nagyon szoros genetikai kontroll alatt áll, mivel ezek már születéskor teljesen kialakulnak
– nyilatkozta Rolf Quam antropológus, a New York-i Binghamton Egyetem munkatársa. Az Európából és Nyugat-Ázsiából származó fosszíliák félköríves fülcsatornáinak formáit összehasonlítva végül arra jutottak, hogy a 130-40 ezer évvel ezelőtti időszakot kell részletesebben vizsgálni a jövőben.
Ezt is olvasd el! Hónapokig aludhattak az ősemberek, hogy átvészeljék a kemény teleket
Fotó: Shutterstock
A jelek szerint ugyanis e két időpont között történt az a sorsfordító esemény, amely kihatott a genetikai variációra, és amely a hallójárat alakjában is megmutatkozik. Mindez arra utal, hogy az emberek száma nagymértékben visszaesett a populációban egy 40 ezer évvel ezelőtti időszak környékén – éppen akkor, amikor a neandervölgyieknek leáldozott.
Azáltal, hogy széles földrajzi és időbeli skáláról származó fosszíliákat vettünk fel, átfogó képet tudtunk alkotni a neandervölgyiek evolúciójáról
– tette hozzá Mercedes Conde-Valverde antropológus a spanyolországi Alcalá Egyetemről.
Ez is érdekelhet! Furcsa módszerrel temették el halottaikat a neandervölgyiek
A kutatók szívesen alkalmazzák majd a közeljövőben fülszerkezeti elemzésüket többféle mintára és helyszínre vonatkozóan is. Ezáltal pedig akár még több részletre fény derülhet távoli őseink életéről és kihalásáról.
Quam szerint kutatásuk fontos mérföldkő, hiszen egy újszerű megközelítést képviselnek a neandervölgyi populációkon belüli genetikai diverzitás becslésére.
Forrás: ScienceAlert
