Shutterstock AI/Shutterstock.com
június 24., 2025  ●  Tudomány  ●  Hamu és Gyémánt

5 dolog, amire a mesterséges intelligencia sosem lesz képes

Sokan gondolják, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése a legnagyobb technológiai ugrás a gőzgép feltalálása óta, és ebben van is igazság: az AI már most képes komplex problémákat megoldani, képeket és szövegeket alkotni, diagnózist felállítani vagy akár autót is vezetni. De minden lenyűgöző képessége ellenére vannak dolgok, amiket még a legfejlettebb algoritmusok sem tudnak – és valószínűleg soha nem is fognak.

Őszinte együttérzés

Az AI képes hihetően „empatikus” válaszokat generálni a megfelelő hangnemmel, szófordulatokkal, gesztusokkal, de ez csupán a látszat. A gép soha nem élt át veszteséget, nem tapasztalt fizikai fájdalmat, és nem tud mit kezdeni a másik ember szenvedésével. Ezek pedig mind elengedhetetlenek ahhoz, hogy képesek legyünk együttérzést mutatni mások felé.

Az emberek, akik mesterséges intelligenciát használnak, sokszor maguk is bevallják, hogy nem érzik azt, hogy a gép valóban meghallgatná őket – hiába tűnik empatikusnak a kommunikáció

 – mondta Elaine Ryan, pszichológus a Business Insidernek.

Etikai felelősségvállalás

A gépek képesek kiszámolni, hogy egy konkrét helyzetben mi lenne az optimális döntés, de sosem vállalak valós erkölcsi felelősséget a válaszaikért. Ha az AI döntése kárt okoz, nem vívódik miatta, nem érez bűntudatot; épp ezért van az, hogy minden fejlesztőnek – és sokszor a felhasználóknak is – jogi és erkölcsi kötelessége kontrollálni a rendszert.

Ha egy gép megtanulja, hogy a fehér ember az ember és a fekete ember csak fekete ember, akkor azt tanulja meg, hogy a fehér az alapértelmezett. Ezt mi tanítjuk neki, ez a mi felelősségünk és ez alapvető problémákat vet fel

– mondta a Financial Times-nak Margaret Mitchell, AI-kutató.

Fotó: Summit Art Creations/Shutterstock.com
Tényleges kreativitás

Az AI lenyűgözően másol, utánoz különböző stílusokat, és kombinálja a hozzáférhető adatokat – de rendkívül ritkán hoz létre valóban új tartalmat. A kreativitás ugyanis nemcsak adat és struktúra, hanem cél, szándék, identitás is, melyek mind hiányoznak egy algoritmusból.

Az alkotás mélyen emberi válasz egy érzésre vagy gondolatra, amit a gép nem ért.

Fel kell ismernünk, hogy az emberi intelligencia rendkívül összetett. Érzelmi, együttérző, szándékolt, tele van vakfoltokkal, és mélyen társas természetű. Amikor a jövő mesterséges intelligenciáját fejlesztjük, akkor ebből az árnyaltságból kellene inspirációt merítenünk – nem pedig az intelligencia szűk értelmezéséből.

mondta Fei-Fei Li, a Stanford Egyetem professzora.

Hitrendszerek és spiritualitás

A hit áll a legtávolabb a kognitív képességektől, a logikától, a kiszámíthatóságtól; sokak számára ugyanis valódi, személyes, sokszor irracionális élményről van szó. A mesterséges intelligencia nem képes spirituális tapasztalatot átélni, nem tesz fel kérdéseket a létezés értelméről, nem képes bevonódni egy közösség szertartásaiba.

Az általános mesterséges intelligencia (AGI) körüli diskurzus sokszor csak egy jól hangzó illúzió – nincs mögötte valódi belső hitvilág vagy értékrend

– mondta a Financial Times-nak Margaret Mitchell.

Félelem a végtől

Az emberi lét egyik alapélménye saját halandóságunk tudata. A félelem attól, hogy egyszer vége lesz: ez alakítja döntéseinket, vágyainkat, sőt kultúránkat is. Egy algoritmus nem ismeri az ezzel járó szorongást, és nem fél attól sem, hogy egy nap „kikapcsolják”.

Az intelligens gépek nem félnek a kikapcsolástól – ez a félelem ugyanis az emberi öntudat alapvető eleme, ami hiányzik belőlük

– írja a The Next Web.

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!