Habár már soha nem fogjuk biztosan megtudni, hogyan is nézett ki valójában a cápák egyik legnagyobb őse, a megalodon, egy új tanulmány most az eddigi talán legpontosabb rekonstrukcióval szolgál – derül ki a Science Alert cikkéből.
Az amerikai DePaul Egyetem paleontológusa, Kenshu Shimadaáltal vezetett nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy a megalodon (odontusmegalodon) valószínűleg hosszabb és karcsúbb volt, mint azt korábban feltételezte a tudósközösség.
Egy túlméretezett, nagy fehér cápa helyett inkább egy hatalmas citromcápára hasonlított, karcsúbb, hosszúkásabb testtel
– mondta Phillip Sternes tengerbiológus, aki szerint a megalodon ezzel az alakkal sokkal hatékonyabban tudott gyors tempóban úszni, valamint a kutató azt is hozzátette, hogy a mostani tanulmány az eddigi legmegbízhatóbb elemzést nyújtja az őscápa testméretéről és alakjáról.
A megalodon az egyik legizgalmasabb rejtély a fosszilis emlékek sora között. Az ősi gyilkoscápa – mely 20 millió évig szelte bolygónk vizeit – a tápláléklánc csúcsát foglalta el kihalása előtt. Külsejét azért nehéz rekonstruálni, mivel – hasonlóan a mai cápákhoz – csontjai nagyrészt porcokból álltak. Kizárólag fogai és csigolyái maradtak fent kövületként, ez alapján azonban megállapítható, hogy hossza 11-től egészen 40 méterig terjedt.
Shimada és kollégái ahelyett, hogy a megalodon gerincét csak egy maroknyi faj kontextusában vizsgálták volna, egy hatalmas, 145 élő és 20 kihalt cápafajt tartalmazó katalógust vizsgáltak át. Az eredmények azt mutatták, hogy ez a nagy tengeri állat hosszú és karcsú volt. Ez lehetővé tette az energiatakarékosabb úszást és a minimális közegellenállást.
Ez a kutatás nemcsak a megalodon kinézetéről alkotott elképzeléseinket finomítja, hanem keretet ad annak tanulmányozásához is, hogy a méret hogyan befolyásolja a tengeri állatok mozgását
– mondja Sternes.
Figyelmedbe ajánljuk! Ritka felvételek: 5 méteres óriásszájú cápával találkozott egy búvár
