66 north/Unsplash
június 19., 2025  ●  Tudomány
Hamu és Gyémánt

Különleges rádiójeleket fogtak az Antarktisz mélyéről

Az amerikai Penn State Egyetem kutatói furcsa jeleket észleltek az Antarktiszon egy kozmikus részecske-detektor segítségével. Az észlelés eredményei azért különlegesek, mert egyértelműen ellentmondanak a részecskefizika jelenlegi ismereteinek és törvényeinek.

A jeleket egy ANITA nevű műszer észlelte (Antarctic Impulsive Transient Antenna), amit különös és egyedülálló módon egy olyan rendszerre szereltek, amely hőlégballonokból állt. Az ANITA általában olyan részecskék után kutat, amelyek az űrből érkeznek, és visszaverődnek a Föld felszínére – éppen ezért volt meglepő, hogy a mostani jelek úgy tűntek, mintha egyenesen a föld alól, a jég mélyéből bukkantak volna elő.

Stephanie Wissel, az egyetem fizikusa és csillagásza – aki az ANITA csapatában dolgozik – elmondta, hogy eredetileg nehezen észlelhető, semleges töltésű neutrínókat kerestek. De valami egészen mást sikerült felfedezniük.

A rádióhullámokat nagyon meredek szögben észleltük, körülbelül 30 fokkal a jég felszíne alól. Ez rendkívül furcsa volt, mert az ilyen jeleknek az űrből kellett volna jönniük, nem pedig alulról.

A szakértőket annyira meglepte az eredmény, hogy még a sajtóközleményben is nyíltan elismerték: fogalmuk sincs, mit láttak.

Még mindig nincs normális magyarázatunk ezekre a jelenségekre, de azt tudjuk, hogy minden bizonnyal nem neutrínókat észleltünk.

Mik is azok a neutrínók?

Ezek nagyon gyakori részecskék az univerzumban, főleg nagy energiájú jelenségek – például szupernóvák vagy részecskegyorsítók – bocsátják ki őket. De ahogy a Futurism cikke is hangsúlyozza, annyira aprók és „szellemszerűek”, hogy szinte soha nem lépnek kölcsönhatásba más anyagokkal. Éppen ezért az észlelésük is igen nehéz. A professzor így érzékeltette a részecskék viselkedését:

Ezt úgy kell elképzelni, hogy minden pillanatban több milliárd ilyen részecske halad át a körmünkön, de mivel nem lépnek kölcsönhatásba semmivel, nem észleljük őket és nem veszünk róluk tudomást. Ha mégis sikerül őket felfedezni, az azt jelentheti, hogy egy neutrínó az univerzum pereméről érkezett hozzánk.

A kutatók az ANITA által észlelt jeleket összevetették más neutrínó-detektorok eredményeivel is, és úgy tűnik, egészen másról van szó – valami egyszerre izgalmas és rejtélyes dologról. Wissel így beszélt erről:

Úgy gondolom, valamilyen érdekes rádióhullám-terjedési hatás lehet a jég és a horizont közelében, amit egyelőre még nem értünk. Vizsgáltunk ilyen lehetőségeket is, de eddig egyik sem adott értelmes magyarázatot.

Az ANITA rendszere hamarosan 20 éves lesz, és már dolgoznak az utódján: egy olyan érzékenyebb ballon-alapú detektoron, amelyet PUEO névre kereszteltek (Payload for Ultrahigh Energy Observations). Ez a műszer a tervek szerint nemcsak nagyobb lesz, de hatékonyabb a kis energiájú részecskék észlelésében is.

A professzor a saját elmondása szerint már nagyon várja az új, hatékonyabb rendszert, hiszen ha majd rendelkezésükre áll, több hasonló ritka jelenséget fognak észlelni, és talán végre sikerül megérteniük őket. Wissel egyébként még annak a lehetőségét sem zárja ki a jövőben, hogy valódi neutrínókat is észlelnek – ami bizonyos szempontból még izgalmasabb lenne.

Fotó: Stephanie Wissel / Penn State
Nyitókép: Antarktisz / 66 north/Unsplash

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök