A fejlett országokban a heti két hamburgernek megfelelő mennyiségű húsfogyasztást csökkenteni kellene, és a tömegközlekedést a mostani állapotokhoz képest hatszor gyorsabban kellene bővíteni, ha a világ el akarja kerülni az éghajlati válság legsúlyosabb következményeit – állítja egy kutatás.
Az erdőirtás mértékét is gyorsan csökkenteni kell, és a szénből való fokozatos kivonásnak a jelenleginél körülbelül hatszor gyorsabban kéne megtörténnie. A nehézipar, például a cement- és acélipar nem halad elég gyorsan a kibocsátás csökkentésében, és fenn kell tartani a megújuló energiaforrások és az elektromos járművek gyors növekedését – kezdi a The Guardian.
Az Éghajlatpolitikai fellépés helyzete 2022 című jelentés 40 olyan mutató tekintetében vizsgálta a globális előrehaladást, amelyek kulcsfontosságúak lennének az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 2030-ig történő felére csökkentéséhez, összhangban azzal a céllal, hogy a hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozzák.
A kutatók komor képet találtak: a mutatók valamivel több mint fele jócskán eltért a helyes iránytól, öt pedig rossz irányba tartott.
A leginkább aggodalomra okot adó mutatók a következők voltak:
- a gázfelhasználás, amely gyorsan növekszik egy olyan időszakban, amikor azt a megújuló energiaforrások javára csökkenteni kellene,
- az acélgyártás, ahol a kibocsátáscsökkentő technológiákat nem alkalmazzák elég gyorsan,
- a személygépkocsikkal megtett utak,
- a mangroveerdők pusztulásának mértéke,
- a mezőgazdaságból származó kibocsátások.
Ani Dasgupta, a World Resources Institute vezérigazgatója rámutatott az idén világszerte tapasztalt szélsőséges időjárási viszonyokra.
Tudjuk, hogy milyen pusztítást okozhat mindössze 1,1 Celsius-fokos felmelegedés. Az emberek és a bolygó védelméért folytatott küzdelemben minden egyes fok töredéke számít. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben jelentős előrelépéseket tapasztalunk, de még mindig nem értük el a kívánt célt egyetlen ágazatban sem
– mondta.
Bill Hare, a Climate Analytics vezérigazgatója, aki szintén közreműködött a jelentés elkészítésében, figyelmeztetett arra, hogy világszerte egyre nagyobb mértékben használják a gázt villamosenergia-termelésre.
Ami különösen aggasztó, az a fosszilis gázzal történő energiatermelés növekedése, annak ellenére, hogy alacsony költségű és egészségesebb alternatívák állnak rendelkezésre. Az olyan sokkhatásokból, mint a világjárvány és háború következtében kialakult jelenlegi válság nagyon világosan megmutatta, hogy a fosszilis tüzelőanyagokra való folyamatos hagyatkozás nemcsak az éghajlatra nézve káros, hanem komoly biztonsági és gazdasági kockázatokkal is jár
– tette hozzá.
Az elemző szervezetek és jótékonysági alapítványok koalíciója, a Systems Change Lab által készített jelentés azonosított néhány fényes pontot. A napenergia-termelés 2019 és 2021 között közel felével nőtt, míg az elektromos járművek 2021-ben majdnem minden 10. eladott személygépkocsiból közel egyet tesznek ki, ami az egy évvel korábbinak a duplája.
