A szem a lélek tükre, de mi van akkor, ha ez a tükör számos környezeti hatás miatt egyre roncsolódik? A szürkehályog az egyik leggyakoribb és legkomolyabb szemészeti betegség világszerte, körülbelül 94 millió embert érint. Számos jól ismert tényező, köztük az UV-sugárzásnak való kitettség, a genetika és az öregedés okozhatja. A betegség során a szem lencséje elhomályosodik, és ez roncsolt látást okoz. Az utóbbi években azonban a kutatók egy másik, a szürkehályog és más szemrendellenességek kialakulását okozó tényezőt is felfedeztek: a klímaváltozást.
Az éghajlatváltozás több módon is növeli a szem egészségét fenyegető kockázatokat. Először is a bolygót melegebbé teszi – 2024-ben a Föld átlagos felszíni hőmérséklete a valaha mért legmagasabb volt. A 40 Celsius-fok elérése hőgutát okozhat, amely a szervezet egészét zavarja meg a biológiai folyamatokban.
A szemekben a hőguta károsítja azokat a természetes védekező rendszereket, amelyek normális esetben ellensúlyozzák a reaktív oxigénmolekulák felhalmozódását – magyarázza Lucía Echevarría-Lucas, a La Axarquía Kórház szemésze.
A szemlencse kristályos fehérjékből áll, amelyeknek szervezett állapotban kell maradniuk, hogy átlátszóak maradjanak. Mivel a lencse nem képes regenerálni a fehérjéket, minél több időt töltünk hőségben, annál nagyobb a szürkehályog kialakulásának kockázata.
Egy 10 éven át végzett tanulmány kimutatta, hogy bár a szürkehályog általában 60 éves kor után jelentkezik, a 15–49 évesek körében gyakrabban fordult elő olyan régiókban, ahol a lakosság nagy része mezőgazdasági munkában dolgozik.
A szakértők szerint a globális felmelegedés növeli az UV-sugárzásnak való kitettségünket. Az UV-sugárzás reaktív oxigénmolekulákat termel, amelyek károsítják a szemlencsét, és közvetlenül károsíthatják a lencse sejtjeinek DNS-ét.
Ezt is olvasd el! Gyógyíthatatlan látásvesztést okozhat a rossz levegő
A klímaváltozás más szemproblémák előfordulásának növekedését is okozza: a keratitis – a szaruhártya, a szem legkülső, átlátszó rétegének gyulladása –, a pterygium, a szem fehér részén kialakuló húsos, rózsaszínű szöveti elváltozás, valamint a kötőhártya-gyulladás, egy szemfertőzés vagy irritáció, más néven rózsaszín szem esete mind ide tartozik.
A hosszabb pollenszezon és a megnövekedett penészesedés – amelyek összefüggésbe hozhatók az éghajlatváltozással – szintén hozzájárulnak az allergiás kötőhártya-gyulladás előfordulásának növekedéséhez.
Az éghajlatváltozás okozta aszályok az élelmiszer-ellátásban is bizonytalanságot okoznak, ami olyan alapvető tápanyagok hiányához vezethet, mint a réz és a B12-, B1- és B9-vitaminok, amelyek szükségesek lennének a szem egészségének megőrzéséhez.
Figyelmedbe ajánljuk! Látásunk akár 12 évvel a diagnózis előtt jelezheti a demenciát
Fotó: tete_escape/Shutterstock
A szakértők a szemet védő napellenzős sapka és UV-szűrős napszemüveg viselését ajánlják: a napszemüvegek közel 38 százalékkal nagyobb védelmet nyújtanak.
A hidrogélt tartalmazó (lágy) kontaktlencsék is segíthetnek, valamint A-vitaminban, C-vitaminban és E-vitaminban gazdag ételek fogyasztása is ajánlott a szakértők szerint – olvasható a Science Alert oldalán.
