A barna szem az emberiség történetének nagy részében meghatározó lehetett. Színét a melanin nevű pigment adja, amely a bőrünkben és a hajunkban is megtalálható. A szem szivárványhártyájában lévő melanin mennyisége alapvetően befolyásolja, hogy milyen színűnek látjuk a szemünket.
A kék szem azonban egészen másképp működik. A közhiedelemmel ellentétben ugyanis nem létezik olyan kék festékanyag, amely a szivárványhártyát kékre színezné.
A magyarázat a fény viselkedésében rejlik. A barna szem szivárványhártyája viszonylag sok melanint tartalmaz, amely elnyeli a beérkező fény jelentős részét. A kék szem esetében viszont jóval kevesebb pigment található a szivárványhártya elülső rétegében. Ennek következtében a fény másképp szóródik a szövetekben. A rövidebb hullámhosszú fény nagyobb arányban jut vissza a szemlélőhöz, ezért látjuk a szemet kéknek. A jelenség bizonyos szempontból hasonlít ahhoz, ami miatt az égbolt is kéknek tűnik.
A pigment mennyisége a fényérzékenység szempontjából is fontos lehet. A világos szeműek egy része érzékenyebb az erős fényre, mivel a kevesebb melanin kisebb mértékben nyeli el a szivárványhártyába jutó fényt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kék szemű embernek fényérzékenysége lenne, vagy hogy a kék szem önmagában látáskárosodást okozna.
A kék szem kialakulásának genetikai hátterét régóta vizsgálják a kutatók. A Koppenhágai Egyetem Hans Eiberg vezette kutatócsoportja 2008-ban publikált egy tanulmányt a Human Genetics című tudományos folyóiratban, amely fontos összefüggést tárt fel. A kutatók különböző földrajzi területekről, többek között Dániából, Törökországból és Jordániából származó kék szemű emberek DNS-ét elemezték.
A vizsgálat során kiderült, hogy a kék szem kialakulásában kulcsszerepet játszik a 15. kromoszómán található HERC2 gén egyik szabályozó szakasza. Ez a terület befolyásolja a melanin termelődésében részt vevő OCA2 gén működését. Egy genetikai változat következtében az OCA2 aktivitása csökkenhet a szivárványhártyában, így kevesebb pigment termelődik.
A vizsgált kék szemű embereknél a kutatók egy közös genetikai mintázatot azonosítottak, amely arra utal, hogy a kék szem egyik legfontosabb genetikai változata egyetlen közös őstől származhat. A mutáció pontos kora bizonytalan, az ősi DNS vizsgálata alapján azonban a kék szem már mintegy 17 ezer éve is jelen lehetett Európában.
A szemszín öröklődése ugyanakkor összetett: a HERC2 gén említett változata mellett más genetikai tényezők is befolyásolják, milyen színű lesz valakinek a szeme.
Az ősi emberi DNS vizsgálata további érdekes részleteket tárt fel a szemszín történetéről. A Spanyolországban megtalált, mintegy 7000 éves La Braña-i vadászó-gyűjtögető férfi genetikai elemzése például arra utalt, hogy kék szeme és sötét bőrpigmentációja lehetett. Hasonló eredmények születtek az Angliában feltárt, körülbelül 10 ezer éves Cheddar Man genetikai vizsgálatakor is. Ezek a felfedezések arra utalnak, hogy a világos szemszín már jóval azelőtt jelen volt Európában, hogy a világos bőrszín a kontinensen elterjedt volna.
Bár a genetikai hátteréről egyre többet tudunk, a kék szem elterjedésének pontos oka továbbra sem teljesen tisztázott. Az egyik lehetséges magyarázat a szexuális szelekció, vagyis az, hogy a ritkább, feltűnőbb tulajdonságok bizonyos körülmények között vonzóbbá válhattak a párválasztás során. Ha egy közösségben szinte mindenkinek barna szeme volt, egy világos szemű ember megjelenése különösen szokatlannak számíthatott. Egyes kutatók azt is vizsgálták, hogy a szemszín összefügghetett-e a párválasztási preferenciákkal, ám ezek az elméletek nem adnak bizonyított magyarázatot a kék szem történelmi elterjedésére.
Felmerült az északi területek gyengébb fényviszonyaihoz való alkalmazkodás lehetősége is. Az azonban nem bizonyított, hogy a kék szem érdemi előnyt jelentett volna a biológiai óra szabályozásában vagy a kevés napfényhez való alkalmazkodásban. A szemszín elterjedésében ráadásul a népességvándorlás és a genetikai sodródás is fontos szerepet játszhatott.
A kék szem története így egyszerre genetikai és evolúciós rejtély. Amit ma már tudunk, hogy a színét nem kék pigment, hanem a fény szóródása hozza létre, és kialakulásában egy több ezer éves genetikai változat játszik meghatározó szerepet.
Olvasd el ezt is!