Végre értjük, mi okozza az űrből érkező kék felvillanásokat
Az elmúlt évek egyik legrejtélyesebb kozmikus jelenségei közé tartoztak az úgynevezett fényes, kék optikai tranziens események, vagyis az LFBOT-ok. Ezek olyan néhány napig tartó, rendkívül erős, kékes fényfelvillanások, amelyek rövid időre akár egy teljes galaxisnál is fényesebbek lehetnek. Bár több mint egy tucat ilyen eseményt azonosítottak már, az eredetük sokáig bizonytalan maradt. Egy friss megfigyelés azonban most közelebb vihet a megoldáshoz.
A kutatók figyelmét az AT 2024wpp jelű esemény keltette fel, amely minden eddiginél fényesebb kék felvillanást produkált. A jelenség olyan intenzív volt, hogy kizárták a szupernóva lehetőségét: a mért energia nagyságrendekkel meghaladta azt, amit egy hagyományos csillagrobbanás elő tudna állítani. A számítások szerint egy ilyen fényességhez egy csillag tömegének jelentős részét kellene tiszta energiává alakítani, ami reálisan nem történhet meg egy klasszikus robbanás során – számol be a hírről az IFLScience.
A megfigyelések alapján a kutatók arra jutottak, hogy az AT 2024wpp esetében egy fekete lyuk játszotta a főszerepet. Nem egy óriási, galaxisok közepén elhelyezkedő szupermasszív fekete lyukról van szó, hanem egy viszonylag kicsi, a Nap tömegének legfeljebb százszorosát elérő objektumról. Ez a fekete lyuk azonban nem egyszerűen gázt nyelt el, hanem teljes egészében széttépett egy kísérőcsillagot.
– mondta Natalie LeBaron, a kutatás vezető szerzője. A szakemberek szerint ez azt jelenti, hogy az eddigi modellek tévesek voltak, és az LFBOT-ok nem klasszikus csillagrobbanások következményei. A részletes adatok arra utalnak, hogy a széttépett csillag anyagának egy része a fekete lyuk körüli anyagkorongnak csapódott, ami röntgen-, ultraibolya és kék fényt hozott létre. Eközben az anyag egy másik része a fekete lyuk pólusai felé áramlott, majd rendkívül nagy sebességgel, akár a fénysebesség 40 százalékával kilövellő nyaláb formájában távozott. Ez ütközött a környező gázfelhőkkel, létrehozva azokat a rádióhullámokat, amelyeket az LFBOT-ok esetében rendszeresen megfigyelnek.
A kutatók szerint az AT 2024wpp egyik különlegessége az is, hogy csak nagyon gyenge hidrogénjelet mutatott, ami arra utal, hogy az áldozatul esett csillag egy idős, fejlett állapotú égi test lehetett, például egy Wolf–Rayet-típusú csillag. Korábbi hasonló események, köztük a híres „Cow” (AT 2018cow), jóval halványabbak voltak, így most először sikerült ilyen részletességgel feltérképezni a folyamatot.
A felfedezés nemcsak az LFBOT-ok eredetét segít megérteni, hanem új eszközt adhat a csillagászok kezébe a közepes tömegű fekete lyukak kutatásához is. Ezek az objektumok eddig nehezen voltak megfigyelhetők, most azonban a kék felvillanások révén pontosabb képet kaphatunk arról, hol találhatók, és hogyan alakul ki körülöttük ez a rendkívül látványos, pusztító kozmikus folyamat.
Olvasd el ezt is!