A japán RIKEN központ által vezetett kutatócsoport felfedezett egy olyan kísérleti módszert, amellyel a pillangó szárnycsapkodásához kapcsolódó káoszelméleti koncepció segítségével magát az időjárást is irányítani lehet.
Teljesen bizarr és elképzelhetetlen, mintha csak egy sci-fi filmről lenne szó, azonban ez egy legális, szakértői értékeléssel ellátott kutatás. Az időjárás irányítására tett korábbi kísérletek ugyan minimális sikerrel, de sikerrel jártak. Jelenleg, ha találunk néhány nagy, szétrobbanásra kész esőfelhőt, megelőzhetjük őket azzal, hogy bevetjük őket.
A RIKEN csapata azonban az irányítás egy teljesen más szintjéről beszél. Ez olvasható a csapat kutatási dokumentumaiban:
Szeretnénk az időjárást a természetes változékonyságán belül irányítani, és segíteni az emberi tevékenységeket, például egy erős esőzés áthelyezésével, hogy elkerüljük a katasztrófákat, mindezt pedig anélkül, hogy mellékhatást okoznánk a globális éghajlatra.
A „káosz irányítása" pedig rendkívül bonyolult, hiszen a tudósoknak olyan matematikát kell használniuk, amivel csak az úgynevezett szuperszámítógépek tudnak megbirkózni. Jelenleg a meteorológusok olyan csúcstechnológiákat alkalmaznak az időjárás-előrejelzéshez, mint a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítógépek. De még a legjobb erőfeszítéseink ellenére is nagyon nehéz dolgunk van.
Az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal közleményében a következő olvasható:
A hétnapos előrejelzés az időjárás körülbelül 80 százalékában, az ötnapos előrejelzés pedig körülbelül 90 százalékában képes pontosan megjósolni az időjárást. A 10 napos – vagy annál hosszabb – előrejelzéseknél azonban csak az esetek felében van igaza.
Hogyan adhat tehát a káoszelmélet jobb esélyeket, mint az érmefeldobás? Az egész a pillangóhatásra vezethető vissza.
A Lorenz által az 1960-as években felfedezett pillangóhatás egy olyan jelenség, amely magába foglalja a kiindulási tényezők fontosságát a káoszelméletben.
Az alapelv az, hogy egy kaotikusan viselkedő állapotjelzővel bíró dinamikus rendszerben a kezdeti feltételek apró változásai véletlenszerű folyamatok pozitív visszacsatolásai révén nagymértékben megváltoztathatják a rendszer hosszútávú működését. Az elv népszerű és elterjedt, de pontatlanul és túlzóan idézett megfogalmazásai szerint „egy pillangó egyetlen szárnycsapása a Föld egyik oldalán tornádót idézhet elő a másikon”.
Ez a szélsőséges érzékenység lehetővé teszi egy hatékony vezérlés megtervezését is. Vagyis kihasználhatjuk a pillangóeffektust és megtervezhetünk egy jól működő vezérlést, amely végtelenül apró beavatkozások sorozatával vezet a kívánt jövőhöz.
A kutatók lényegében komplex időjárás-szimulációkat dolgoztak ki, majd azonosították azokat a konkrét termikus ablakokat, ahol mesterséges hőmérséklet-ingadozások alkalmazásával befolyásolni lehet egy helyi időjárás végső kimenetelét.
Ez segíthetne a tornádórendszerek, tájfunok vagy veszélyes viharok eltávolításában azokról a területektől, ahol azok hatással vannak az emberekre, vagy akár az aszályok és más tartósan abnormális időjárási minták enyhítésében. A csapatot azonban nagyon aggasztják az időjárás káoszelmélet segítségével történő irányításának lehetséges következménye, ami teljesen érthető.
