Artsiom P / Shutterstock
szeptember 14., 2025  ●  Tudomány
Hamu és Gyémánt

Az iskolában nem ezt tanították: a Jupiter sokkal kisebb és laposabb, mint eddig hittük

A legújabb mérések szerint a Jupiter átmérője körülbelül nyolc kilométerrel kisebb, mint ahogyan azt a csillagászok eddig hitték – különösen a sarkoknál, ami azt is jelenti, hogy a gázóriás a korábban feltételezettnél sokkal laposabb.

A Jupiternek a Földdel ellentétben nincs szilárd felszíne, de alakja mégis vizsgálható a légköri nyomásszint meghatározásával – ez hasonló ahhoz, mint amikor a Földön a tengerszintet mérjük. Az eddigi legjobb adatokat több mint 40 évvel ezelőtt a NASA Voyager- és Pioneer-űrszondái szolgáltatták, amelyek rádióhullámokat bocsátottak át a Jupiter légkörén, majd a csillagászok a Földről megmérték, hogyan változtak ezek tulajdonságai.

Most azonban az izraeli Weizmann Tudományos Intézet kutatója, Eli Galanti és csapata a NASA Juno űrszondájának adatait elemezte, amely 2016 óta kering a bolygó körül. A Juno tizenhárom különböző rádióhullámos mérést végzett, míg a Voyager és a Pioneer összesen csak hatot.

A tudósok az új adatok alapján pontosították a bolygó méreteit. A számítások szerint a Jupiter a Föld légköri nyomásával megegyező, 1 bar nyomásszinten a pólusoknál 142 976 kilométer átmérőjű, míg az egyenlítőnél 133 684 kilométer. Ez azt jelzi, hogy a bolygó nemcsak kisebb a korábban feltételezettnél, de laposabb is.

A Juno mérései alapján a Jupiter kisebb és laposabb, az egyenlítőnél nagyjából négy kilométerrel kisebbnek bizonyult a korábbi értékekhez képest

 

– magyarázta Galanti a szeptember 11-én Helsinkiben rendezett Europlanet Science kongresszuson. A kutatók szerint azonban nem pusztán az a fontos, hogy pontosan hol húzódik a Jupiter „felszíne”, hanem az, hogy ezek az új eredmények hogyan segíthetnek jobban megérteni a bolygó belső szerkezetét.

A Jupiter belső világa rendkívül titokzatos, nehezen vizsgálható. Az ilyen új adatok lehetővé teszik, hogy pontosabb modelleket készítsünk a felépítéséről

– tette hozzá Oded Aharonson, a Weizmann Intézet másik kutatója.

(Forrás: New Scientist)

Nyitókép: Jupiter / Artsiom P / Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök