A James Webb infravörös kamerája felfedezte a ,CEERS-93316 névre keresztelt galaxist, ami mindössze 235 millió évvel az ősrobbanás után létezett – ez azt jelenti, hogy a fény nagyjából 235 millió évvel az ősrobbanást követően indult el, ezért is mondják, hogy a teleszkóp „képes visszatekinteni a múltba".
Ráadásul a csillagászok szerint a csillagképződés 120 millió évvel az ősrobbanás után már elkezdődhetett.
Az új eredmény, ami még megerősítésre vár, máris megdöntötte a James Webb által mindössze pár napja felállított, korábbi ideiglenes rekordot, amikor egy másik kutatócsoport a GLASS-z13 galaxist észlelte, amely 400 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett – erről itt írtunk.
Mindez ráadásul véletlen történt: a galaxist megtaláló kutatók nem is a legtávolabbi feljegyzett galaxist keresték.
Csupán 55 korai galaxis listáját állították össze (amelyek közül 44-et már korábban megfigyeltek), hogy megvizsgálják őket.
A csillagászok úgy vélik, hogy az első csillagok, amelyek az ősrobbanás után mintegy 100 millió évvel, összeomló gázfelhőkből születtek, főként könnyebb elemekből, például hidrogénből és héliumból álltak. Később a csillagok elkezdték ezeket a könnyebb elemeket összeolvasztani, hogy nehezebbeket, például oxigént, szenet, ólmot és aranyat alkossanak.
Tekintettel a Webb felfedezéseinek lenyűgöző sebességére, valamint arra, hogy az ősrobbanás után akár 100 millió évvel is visszatekinthet, nagyon valószínűtlen, hogy ez a legtávolabbi galaxis, amit látni fogunk. A teleszkóp az elkövetkező hónapokban valószínűleg még sokszor megdönti saját rekordjait – mi pedig alig várjuk, hogy még többet lássunk.