Newton mélyen vallásos ember volt, és jelentős mennyiségű teológiai szöveget hagyott hátra. Különösen a bibliai próféciák és a világvége kérdése érdekelte, amelyeket hasonló szenvedéllyel és alapossággal próbált megfejteni, mint a természet törvényeit.
Egy fennmaradt feljegyzésében például Dániel könyvének egyik részletéből indult ki. Az abban szereplő 1260 napot 1260 évként értelmezte, majd a számítást Kr. u. 800-tól kezdte. Így jutott el ahhoz a jóslathoz, miszerint az addig ismert világrend 2060-ban véget ér, amelyet egy új korszak követhet. Megjegyzése szerint az esemény később is bekövetkezhet, korábban viszont nem.
A „világvége” kifejezés ugyanakkor könnyen félrevezető lehet. Newton nem arra számított, hogy 2060-ban megsemmisül a Föld vagy kihal az emberiség. Vallási elképzelése szerint ekkor kezdődhetett volna el egy új korszak, amely Krisztus visszatérésével és egy ezeréves királyság létrejöttével jár.
Ráadásul maga Newton sem állította teljes bizonyossággal, hogy 2060 lesz a döntő év. Feljegyzéseiből az derül ki, hogy részben éppen azért végzett számításokat, hogy visszafogja azokat, akik rendszeresen közeli dátumokat jósoltak az apokalipszisnek. Más kézirataiban több eltérő évszám is felbukkan, köztük 2090, 2132 és 2374.
Newton érdeklődése ma azért tűnhet különösen szokatlannak, mert a tudományos és vallási gondolkodást a 21. században már élesen elválasztjuk egymástól. A 17. és 18. század fordulóján azonban ez korántsem volt ilyen egyértelmű. A modern fizika egyik legfontosabb alakja ugyanazzal az elszántsággal kutatta a bibliai próféciákat és az alkímia titkait, ahogyan a bolygók mozgását vagy a gravitáció törvényeit.
A 2060-as dátum így sokkal inkább Newton kevésbé ismert oldaláról mesél, valódi tudományos előrejelzésként kevéssé értelmezhető. Egy dolog viszont biztos: a tudós szerint az apokalipszisre még legalább 34 évet várni kell.
Olvasd el ezt is!