A Hold.

A kínai Yutu-2 misszió újabb lenyűgöző felfedezést tett a Hold túlsó oldalán. A rover panorámakamerája a száraz, szürke por közepette két darab kis méretű, ép, áttetsző üveggömböt vett észre.


Az ilyen gömbök információkat rögzíthetnek a Hold történetéről, többek között a köpeny összetételéről és a becsapódásokról. A Yutu-2 nem tudott összetételi adatokat szerezni, de ezek a természetes holdgolyók fontos kutatási célpontok lehetnek a jövőben.

Az üveg egyébként nem ritka a Holdon, és akkor képződik, ha szilikátos anyagot magas hőmérsékletnek teszik ki. Mindkét összetevő könnyen elérhető a bolygón.

A holdi múltban kiterjedt vulkanizmus volt, ami vulkáni üveg kialakulásához vezetett, és a kisebb tárgyak, például meteoritok becsapódásai is intenzív hőt termeltek, ami az üveg kialakulásához vezetett.

Ez utóbbi állhat a Yutu-2 által megfigyelt gömböcskék hátterében a Sun Yat-sen Egyetem és a Kínai Tudományos Akadémia bolygógeológusa, Zhiyong Xiao által vezetett tudóscsoport szerint.

Ezt azonban nehéz biztosan tudni, mert a Holdon eddig talált üvegek többsége másképp néz ki, mint a Yutu-2 által felfedezett gömbök. Gömböcskékből ugyan rengeteg van odafent, de ezeknek a nagysága általában egy-két milliméter.

A Yutu-2 gömbjei sokkal nagyobbak, 15-25 milliméter átmérőjűek. Ez önmagában nem teszi őket egyedivé; az Apollo 16 küldetése során a Hold közeli oldaláról akár 40 milliméter átmérőjű üveggömböket is találtak. Ezeket egy közeli kráterhez vezették vissza, és úgy gondolják, hogy szintén egy becsapódás miatt alakultak ki.

A két felfedezés között azonban vannak különbségek. Ahogy Xiao és kollégái mondják, a távoli oldal gömbjei áttetszőnek vagy félig átlátszónak tűnnek, és üvegszerű fényük van. A két szóban forgó gömbön kívül találtak még négy olyan golyót, amelyek hasonló fényűek, de áttetszőségüket nem tudták megerősíteni.

Ezeket a gömböket kráterek közelében találták, ami arra utalhat, hogy holdi meteoritbecsapódások során keletkeztek, bár az is elképzelhető, hogy már korábban is jelen voltak, a felszín alá temetve, és csupán a becsapódások „ásták ki” őket.

A kutatócsoport szerint azonban a legvalószínűbb magyarázat az, hogy egy anortozit nevű vulkáni üvegből alakultak ki, amely a becsapódáskor ismét megolvadt, és újra áttetsző kerek gömbökké alakult.

Ezáltal az objektumok a tektiteknek nevezett földi képződmény holdi megfelelői lehetnek. Ezek a kavics méretű üveges objektumok akkor keletkeznek, amikor a földi anyag megolvad, a levegőbe fröccsen, majd megkeményedik és golyóvá alakul, ezután pedig visszahull, mint az apró gömbök nagyobb változata.

Összetételük tanulmányozása nélkül nem tudhatunk biztosan semmit, de ha valóban tektitekről van szó, akkor elég gyakoriak lehetnek a Hold felszínén. A csapat szerint ez a felfedezés izgalmas lehetőséget kínálhat a jövőbeli kutatások tekintetében.

Forrás: Science Alert

A figyelmetekbe ajánljuk