A Hold folyamatosan távolodik tőlünk, és ez a bolygónkra is hatással van
Bár szabad szemmel észre sem vesszük, a Hold évről évre egyre messzebb kerül tőlünk – pontosan 3,8 centiméterrel. A folyamat az árapály-jelenséghez kapcsolódik, és bár hatásai egyelőre nem nagyon érezhetőek, hosszú távon mégis megváltoztatják a földi napok hosszát.
A Hold átlagosan évi 3,8 centiméterrel kerül távolabb a Földtől. Ezt a lassú, de folyamatos mozgást a csillagászok lézeres mérésekkel figyelték meg: az Apollo-küldetések és más űrszondák által a Hold felszínére helyezett tükrökre irányított fénysugarak visszaverődéséből pontosan kiszámítható a különbség. Bár ez a pár centiméter csekélynek tűnik, hosszú távon komoly hatással lehet bolygónk működésére is.
Az árapály-jelenséget a Föld és a Hold közti gravitációs vonzás okozza. A Hold ereje miatt az óceánok két hatalmas vízduzzanatot hoznak létre: az egyik a Hold felé forduló oldalon, a másik pedig a Föld ellentétes oldalán jelenik meg. Mivel a Föld gyorsabban forog a tengelye körül, mint ahogy a Hold megkerüli bolygónkat, ezek a víztömegek egy kicsit mindig előrébb járnak, nem pontosan a Hold vonalában állnak. Ez az előretolt víztömeg a gravitáció révén húzza a Holdat, és közben enyhén előrefelé is „meglöki” a pályáján. A következmény az, hogy a Hold lassan gyorsul, így pályája tágul, és évről évre távolabb sodródik a Földtől.
Ez a folyamat a Föld forgását is érinti. Ahogy a Hold lendületet nyer, úgy a Föld kicsit lomhább lesz – emiatt pedig a napok hossza, bár szinte észrevehetetlenül, de folyamatosan növekszik. A változás mértéke jelenleg elhanyagolható: az évi 3,8 centiméter távolodás a Hold átlagos, 384 ezer kilométeres távolságához képest mindössze tízmilliomod százalék, emiatt még évmilliókig nem kell attól tartanunk, hogy egy nap hosszabb lenne 24 óránál.
Persze érdemes eljátszani a gondolattal, hogy a távoli jövőben milyen következményekkel járhatna ez a folyamat. Évmilliárdok múlva a Föld forgása annyira lelassulna, hogy szinkronba lépne a Holdéval, ezért mindig ugyanaz az oldala fordulna az égitest felé. Ez a drasztikus változás persze soha nem léphet majd életbe: egyrészt, mert körülbelül egymilliárd év múlva a Nap annyira felforrósítja az óceánokat, hogy teljesen eltűnik az árapályt hajtó víztömeg, másrészt pár milliárd évvel később a vörös óriássá táguló csillag minden bizonnyal a Földet és a Holdat is elpusztítja.
(Forrás: Science Alert)
Olvasd el ezt is!