Egy friss tanulmány új megvilágításba helyezheti a gombafélék kommunikációját.
Egy új tanulmány a gombák által termelt idegszerű elektromos aktivitás mintáit azonosította. Mi több, az aktivitáson belüli minták összehasonlíthatónak tűnnek az emberi beszéd hasonló struktúráival. Feltételezve, hogy az impulzusok a gombák hálózatában más sejtszintű tevékenységeket is befolyásolhatnak, ez a felfedezés új megvilágításba helyezheti a gombafélék kommunikációját.
Andrew Adamatzky, az angliai Nyugat-Angliai Egyetem informatikusa akár 50 különböző szót vagy a vizsgált gombahálózatok által termelt aktivitási tüskék csoportjait is képes volt kiszúrni. A gombák elektromos zümmögéseiről már évek óta tudunk, de ha ezt az aktivitást úgy elemezzük, mintha egy nyelv lenne, akkor sok olyan dologra derülhet fény, amit még nem tudunk arról, hogy mit is jelent ez a gombás jelenség.
Feltételezve, hogy az elektromos aktivitás tüskéit a gombák arra használják, hogy kommunikáljanak és feldolgozzák az információt a micéliumhálózatokban, a tüskéket szavakba csoportosították, és nyelvi és információbonyolultsági elemzést nyújtottak a gombák tüskés aktivitásáról, írja Adamatzky új tanulmányában. Adamatzky négy gombafajta elektromos aktivitását vizsgálta, mintákat keresve a szellemgombák (Omphalotus nidiformis), az enoki gombák (Flammulina velutipes), a hasított kopoltyúgombák (Schizophyllum commune) és a hernyógombák (Cordyceps militaris) esetében.
Az elektromos aktivitást apró mikroelektródákkal érzékelték és rögzítették, amelyeket a gombák megtelepedett területeire helyezték, majd az aktivitás tüskéit csoportokba rendezték. Az egyes gombafajok között a tüskék időtartama és hossza eltérő volt, egyes tüskék akár 21 órán át is tarthattak. Az osztott kopoltyúgombákról kiderült, hogy a legbonyolultabb mondatokat állították össze, de összességében a gombák átlagos szóhossza - a tüskecsoportok alapján mérve - 5,97 volt, ami megfelel az olyan nyelveknek, mint az angol (4,8) és az orosz (6).
Nem tudják, hogy van-e közvetlen kapcsolat a gombák tüskés mintázata és az emberi beszéd között, mondta Adamatzky. Lehetséges, hogy nem. Másrészt viszont sok hasonlóság van a különböző osztályok, családok és fajok élő szubsztrátjainak információfeldolgozásában. Bár az emberi beszéddel való összehasonlítás figyelemre méltó, a kutatás nem ad támpontot arra, hogy a gombák hálózata mit kommunikálhat, ha egyáltalán kommunikál, vagy hogy miért van szükségük ezeknek az élőlényeknek arra, hogy szélesebb területen tartsák a kapcsolatot.
Tekintettel arra, hogy a gombák meglehetősen egyszerű életet élnek, nem sok lehetőség van. Lehetséges, hogy ezek a jelek olyan módok, amelyekkel a gombák képesek figyelmeztetni a túlélésüket fenyegető veszélyekre, vagy például a rendelkezésre álló erőforrások változására. Még hosszú út áll előttünk, mire biztosak lehetünk abban, hogy a gombák beszélnek egymással.
(Forrás: ScienceAlert)
