Tudományosan is igazolták: jobban fáj a ghostolás, mint a nyílt visszautasítás
A mai világban a ghostolást sokan udvariasabb megoldásnak tartják a nyílt visszautasításnál, egy friss kutatás viszont ennek épp az ellenkezőjére jutott. Az eredmények alapján a magyarázat nélküli eltűnés érzelmileg tartósabb fájdalmat okozhat, mint amikor valaki egyértelműen közli, hogy nem szeretné tovább folytatni az ismerkedést.
A jelenség az online társkeresés és a közösségi oldalak terjedésével vált igazán mindennapossá. A ghostolás lényege, hogy az egyik fél egyik pillanatról a másikra egyszerűen megszakít minden kommunikációt, és nem ad semmilyen választ a másiknak. Ettől a lezárás elmarad, a bizonytalanság pedig gyakran sokkal nehezebbé teszi a történtek feldolgozását. A kutatók éppen arra voltak kíváncsiak, hogy ez az élmény mennyiben különbözik attól, amikor valakit egyenes módon utasítanak vissza – írja az IFLScience.
A Milano-Bicocca Egyetem kutatói ezért olyan kísérletet állítottak össze, amelyben valós időben figyelték a résztvevők reakcióit. Az első vizsgálatban negyvenhat, 19 és 34 év közötti felnőtt vett részt, akik három napon át napi 15 percet beszélgettek Telegramon egy olyan személlyel, akiről azt hitték, hogy szintén résztvevő, valójában azonban a kutatócsoport munkatársa volt. A negyedik naptól a csoport egyik részénél minden ment tovább a megszokott módon, mások egy egyértelmű üzenetben kapták meg, hogy a másik fél nem akar tovább beszélni velük, a harmadik csoport tagjait pedig minden magyarázat nélkül figyelmen kívül hagyták.
Az eredményekből kiderült, hogy a közvetlen visszautasítás és a ghostolás is azonnal rontotta a résztvevők hangulatát. Többen arról számoltak be, hogy mellőzöttnek érezték magukat, csökkent az önbecsülésük, és gyengültek a másik irányába táplált érzések is. A két helyzet között mégis fontos különbség rajzolódott ki:
A kutatók ezután egy második, hosszabb vizsgálatot is lefolytattak, amely már kilenc napon át tartott, és 90 ember vett részt benne. Ebben azt is figyelték, számít-e a nem, vagy az, hogy a résztvevők azonos vagy eltérő nemű partnerrel kerültek kapcsolatba. A mintázat ugyanaz maradt: a nyílt visszautasítás után a negatív érzések gyorsan felerősödtek, majd fokozatosan enyhültek, a ghostolás viszont lassabb, elhúzódóbb érzelmi reakciót indított el. A tanulmány szerzői így fogalmaztak:
A kutatásnak persze vannak korlátai. A résztvevők rövid, mesterségesen kialakított beszélgetésekben vettek részt, így ezek a helyzetek nem fedik le teljesen a valódi romantikus vagy baráti kapcsolatok bonyolultságát. Mégis erős jelzés, hogy már ilyen kontrollált körülmények között is jól látszott a különbség a kétféle elutasítás között. A tanulmány a Computers in Human Behavior folyóiratban jelent meg, és arra utal, hogy a kimondatlan eltűnés sokszor azért fáj ennyire, mert a másik fél nem hagy maga után semmilyen biztos kapaszkodót.
Olvasd el ezt is!