A Föld legnagyobb baktériuma szabad szemmel is könnyen látható
A baktériumokról alkotott képünk évtizedeken át változatlan volt: mikroszkopikus élőlények, amelyek létezését legfeljebb laboratóriumi körülmények között, nagyítás alatt lehet érzékelni. A mikroorganizmus fogalma szinte magától értetődően zárta ki a szabad szemmel látható méretet. Éppen ezért keltett komoly meglepetést az a felfedezés, amely alapjaiban írta át ezt az elképzelést.
2009-ben a Karib-térségben, Guadeloupe egyik mangrovemocsarában végzett mintavételezés során a kutatók egy szokatlan, halvány színű, szempillaszerű képződményre lettek figyelmesek. Az élőlény körülbelül egy centiméter hosszú volt, ami önmagában kizárta, hogy a klasszikus értelemben vett baktériumok közé sorolják. Első ránézésre inkább valamilyen üledékhez tapadó szálas struktúrának tűnt, semmint önálló organizmusnak.
– idézi az IFLScience Olivier Grost, aki akkoriban a guadeloupe-i Université des Antilles tengerbiológia-professzoraként dolgozott.
Kezdetben ő maga sem gondolta, hogy egy addig ismeretlen élőlény áll vele szemben, inkább valamilyen növényi vagy üledékhez kötődő jelenségre gyanakodott. A mérete miatt sokáig eukariótának vélték, a részletesebb vizsgálatok azonban váratlan fordulatot hoztak: kiderült, hogy az élőlény baktérium. Ez a felismerés azonnal komoly kérdéseket vetett fel, hiszen a tudomány addig úgy tartotta, hogy a baktériumok méretének van egy elméleti felső határa.
A következő években alapos kutatások indultak, az eredményeket pedig csak 2022-ben tették közzé. Ekkor vált hivatalossá, hogy a kutatók a világ eddig ismert legnagyobb baktériumát azonosították, amely a Thiomargarita magnifica nevet kapta. Ez az organizmus átlagosan mintegy ötezerszer nagyobb, mint a legtöbb baktérium, amelyek jellemzően körülbelül két mikrométer hosszúak. Korábban úgy vélték, hogy néhány száz mikrométernél nagyobb baktérium már nem is létezhet.
– fogalmazott Jean-Marie Volland, a kutatás egyik szerzője.
Bár elsőre akár nyugtalanító is lehet a gondolat, hogy ilyen méretű baktériumok léteznek, a kutatók hangsúlyozzák: a Thiomargarita magnifica nem kórokozó, és az emberre nézve ártalmatlan. Tudományos jelentősége viszont annál nagyobb. A mangrovemocsarak világszerte kulcsszerepet játszanak a szénmegkötésben, hiszen a part menti területek kevesebb mint egy százalékát fedik le, mégis a tengerparti üledékekben tárolt szén 10–15 százalékáért felelősek. Egy ilyen méretű, kénoxidáló és szénmegkötő baktérium működésének megértése ezért új kutatási irányokat és hosszabb távon akár gyakorlati alkalmazásokat is megnyithat.
Olvasd el ezt is!