Dinoszauruszfogak árulták el, milyen volt a Föld levegője 150 millió éve
Egy kutatócsoport a kréta és jura időszakból származó dinoszauruszfogak segítségével rekonstruálta, milyen volt a levegő a dinoszauruszok korában. Ez az eddig példátlan eredmény új lehetőséget nyit a Föld ősi klímájának megértésében.
A Göttingeni Egyetem geokémikusa, Dingsu Feng vezette kutatás során a tudósok oxigénizotópokat vizsgáltak a fogak zománcában – ezekből következtettek arra, hogy mennyi szén-dioxid volt a légkörben több mint 100 millió évvel ezelőtt. Az eredmények szerint a dinoszauruszok fogai kiváló „időgépként” működnek: nemcsak ezeknek a kihalt lényeknek az életkörülményeiről árulkodnak, hanem arról is, milyen események formálták akkoriban a Földet.
A kutatók kiemelték, hogy minden, amit egy élőlény magához vesz – legyen az táplálék, víz vagy akár a belélegzett levegő –, maradandó kémiai nyomot hagy a testében, így például a csontokban és a fogakban is. Különösen fontos nyomjelző ebből a szempontból a levegő oxigénjének egy ritkább formája, az úgynevezett oxigén-17 izotóp, amelynek mennyisége szoros összefüggést mutat a légkör szén-dioxid-koncentrációjával.
A ma élő állatok fogainak vizsgálatával a kutatók már korábban bizonyították, hogy az oxigénizotóp-arányok pontosan tükrözik a légköri szén-dioxid-szintet. Most ugyanezt a módszert alkalmazták több millió éves dinoszauruszfosszíliákon is.
A dinoszauruszok korában a légkör szén-dioxid-tartalma jóval magasabb volt, mint napjainkban. A jura időszak végén például elérte az 1200 ppm-et (azaz egymillió levegőrészecskére 1200 szén-dioxid-részecske jutott), míg a kréta időszak végén ez az érték körülbelül 750 ppm-re csökkent. Összehasonlításképpen: jelenleg a Föld légkörében nagyjából 430 ppm szén-dioxid található – és ez az érték folyamatosan emelkedik.
A szakértők két különösen érdekes leletet is kiemeltek: egy T. rex és egy Kaatedocus nevű hosszú nyakú állat fogaiban rendkívül magas oxigénizotóp-értékeket találtak. Ez arra utal, hogy ezek az állatok olyan időszakban éltek, amikor a légköri szén-dioxid-szint hirtelen megemelkedett – valószínűleg hatalmas vulkánkitörések miatt. Ennek eredményeképpen elképesztő mennyiségű szén-dioxid jutott a levegőbe.
A kutatócsoport a következőkben a Nagy Kihalás időszakát szeretné majd tanulmányozni – ez a Föld történetének legsúlyosabb kihalási eseménye volt, amely 252 millió évvel ezelőtt történt, és a fajok többségét kipusztította. A cél az, hogy rekonstruálják a korabeli levegő szén-dioxid-tartalmát, és így jobban megértsék, hogyan hatott ez az élővilágra.
Ahogy a ScienceAlert is kiemeli, a dinoszauruszok fogai többek mint egyszerű kövületek: ez a felfedezés új lehetőségeket nyit meg a Föld őskorának klímavizsgálatában, és segíthet megérteni, hogyan alakult ki mai éghajlatunk.
Olvasd el ezt is!