A depresszió világszerte a megbetegedések egyik vezető okává vált. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint 2030-ra a depresszió lehet a betegségek globális terhének fő okozója.
Bár ma már rendelkezünk néhány hatékony kezeléssel a depresszió kezelésére, beleértve a gyógyszereket és a pszichológiai beavatkozásokat, az orvosi ellátás továbbra is rossz állapotban van az egész világon.
A magasabb jövedelmű országokban a rendelkezésre álló szakirodalom áttekintése szerint a depressziós betegeknek mindössze 23 százaléka részesül „minimálisan megfelelő" kezelésben. Az alacsonyabb és közepes jövedelmű országokban mindössze 3 százalék kapja meg a legminimálisabb ellátást.
Az elemzés 2000 és 2021 között 84 országból származó 149 tanulmányon alapul, és bár vannak bizonyos hiányosságok az olyan régiókból származó adatokban, mint például Dél-Ázsia és a Szaharától délre fekvő afrikai országok, az eredmények összességében borús képet festenek.
Korábbi áttekintések szerint a depresszió kezelésének hiányosságai Európában 45 százalékig, az afrikai régióban 67 százalékig, a kelet-mediterrán régióban pedig 70 százalékig terjedhetnek.
Amint a mostani áttekintésből kiderült, e kezelések minősége is igen eltérő lehet attól függően, hogy az adott személy a világ mely részén él.
Ahogyan más kutatások már korábban kimutatták, úgy tűnik, hogy az emberek világszerte nagyobb valószínűséggel részesülnek depressziós kezelésben, ha idősebb nőkről van szó. A fiatalabb férfi páciensek viszont kevésbé valószínű, hogy az érzelmekkel vagy a hangulattal kapcsolatos problémák miatt keresnek ellátást.
Bár a mentális egészségügyi szolgáltatások egyes országokban sokat javultak, és a betegséget övező megbélyegzés fokozatosan csökken, az áttekintésben szereplő országok többségében még mindig hiányoznak a mentális egészséggel kapcsolatos alapvető szakpolitikák, jogszabályok és források. Ezek mind a betegek, mind az orvosok számára iránymutatást nyújtanának.
2019-ben a „nem fertőző" betegségekre, például a depresszióra és más mentális zavarokra fordított globális finanszírozás az azévi egészségügyre fordított összes fejlesztési támogatás kevesebb mint 2 százalékát tette ki.
A reménytelenség, a bánat vagy az alacsony önértékelés krónikus érzései, valamint a fáradtság, az alvásproblémák vagy az étvágy megváltozása nemcsak érzelmi, hanem fizikai áldozattal is járhatnak, ami szívritmus-változásokhoz, fokozott gyulladáshoz, anyagcsere-változásokhoz és magas stresszhormonszinthez vezethet.
Bár a depresszió nem minden formája kezelhető, az ismert mentális zavarok közül mégis a legjobban kezelhetőek közé tartozik, és az emberek 80-90 százaléka gyógyul meg, miután gyógyszeres kezelést, pszichológiai segítséget vagy elektrokonvulzív terápiát kér.
Már a 2020-as világjárvány előtt is a depressziós esetek globális növekedését prognosztizálták, most pedig minden eddiginél valószínűbbnek tűnik a növekedés. Az Egyesült Államokban a depressziósok aránya megháromszorozódott, amikor a világjárvány először ütötte fel a fejét, és azóta sem csökkent.
Egy 2021-ben megjelent tanulmányban a kutatók arra figyelmeztettek, hogy nagyon felkészületlenek vagyunk az előttünk álló jövőre:
A mérséklési stratégiák magukban foglalhatnák a mentális jólét előmozdításának módjait, valamint a rossz mentális egészséget meghatározó tényezőket és a mentális zavarral küzdők kezelésére irányuló beavatkozásokat. A súlyos depressziós zavarok és a szorongásos zavarok okozta terhek kezelésének mellőzése nem lehet opció."
Forrás: Science Alert
